ForsideBøgerA Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

År: 1902

Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája

Sted: Budapest

Sider: 382

UDK: St.f. 9(074) A Mag

(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)

Søgning i bogen

Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.

Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.

Download PDF

Digitaliseret bog

Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.

Side af 450 Forrige Næste
96 Az érem- és régiségtår A leletben levô kard méreteinél és formàjànàl fogva egészen uj typust képvisel. Széles pengéje hegye felé erôsen keskenyedik, széle mentén mindkét oldalon gyônge kettôs vonal, kôzépen pedig eros gerincz vonul végig. A penge tove kettôs görbülettel megy at a megkôzelitôleg parallelogramm alakü markolatlemezbe. A penge tôvén 8, a markolatlemezen két lyuk van. Öt lyukban még a beléjok valo szôgecsek megvannak. Hossza csak 40*3, szélessége 7*1 cm. A lelet legbecsesebb darabjai kozé tartozik még a fürészlemezek tekintélyes sorozata, szàmos kisebb-nagyobb toredéken kivül hat fogazattal ellàtott és négy sima szélü darab. A diszes kivitelü târgyak kôzt elôkelô szerepet jâtszik a négy karvédô tekercs. Mindegyikök àtlag 6 cm. széles bronz- szalagbôl készült, a mely két vége felé lassü âtmenettel keskenyedik és sodronyban végzôdik. A sodrony végén egy-egy spirâlis korong van. A szalag hosszàban kôzépen domboru gerinez vonul végig, két szélén külônbôzô idomü kettôs, hàrmas, négyes vonalù kôrivek sora hüzôdik, a melyet néha aprô dudorodàsok szakitanak meg. A tekercsek végét képezô sodronyokra csüngôdiszek vannak erôsitve, a melyek lapos karikàbôl és errôl lenyûlô lapos szârbôl àllanak és néhol csonkàk. A csüngô- diszek alkalmazàsa, a Hallstatt-korszak ez a kedvencz motivuma itt a vésett diszitéssel egyesülve pompâsan ékiti a karvédô tekercseknek külônben is legfejlettebb formàjàt. A lelet egyéb, kevésbbé fontos darabjai: tôbb helyen meggörbitett és hat darabra tôrt kard, két csonka bronzlàndsa, tiz sarlô, tôvükre merôlegesen àllô peczekkel. Igen jellemzô alakitàsù hat darab csüngôdisz. Tôbbé-kevésbbé gazdag kivitel mellett mindegyiknek alapformàja egy csôvecske, a mely egyik végén egy par àttôrt szàrnynyal van diszitve. A nyolez karperecz kôrül egyik-màsik domboru vagy vésett tagozàsu. Nyolez jôkora borostyàngyôngyôn kivül még egész soràt talàljuk a bronzbôl készült ékszereknek. Egy 4 cm. àtmérôjü lapos bronzküp köröskörül trébelt pontsorral van diszitve és a megerôsités czéljàbôl két lyukkal ellàtva. Gazdag vésett diszitésü egy ujjgyürü, 1-2 cm. széles lemezbôl. Fonàlra füzték vagy a ruhàra varrtàk azt a 220 darab aprô bronzküpot, helyesebben tôlcsérszerüen hajlitott vékony bronzlemezt, a melyek nagy szàma szintén tanüsàgot tesz a Hallstatt-kor pompaszeretetérôl. Öskori aranyékszerekbôl valô gazdag sorozatunk is legutôbb egy rendkivül becses, diszes darabbal gyarapodott. Szokatlan sùlyü, 612 gramm nehéz. Erdélyben lelt la Téne-kori aranykarperecz. (Képét làsd az 1. fejezet végén.) Végeit egy-egy bikafej disziti. A karperecz két lapos, kifelé élben ôsszefutô oldalât fôlvàltva sima és gyôngyôs szalagok tagozzàk, külsô rétén azonkivül rovàtkos ezüstsodronyuvan belérakva. Belsô hajlâsàt fôlületesen vésett, macander- szerü diszités boritja. A pécskai bronzlelet agyagurnàja. (‘/s nagysàg.)