A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
96
Az érem- és régiségtår
A leletben levô kard méreteinél és formàjànàl fogva egészen uj typust képvisel. Széles pengéje
hegye felé erôsen keskenyedik, széle mentén mindkét oldalon gyônge kettôs vonal, kôzépen pedig
eros gerincz vonul végig. A penge tove kettôs görbülettel megy at a megkôzelitôleg parallelogramm
alakü markolatlemezbe. A penge tôvén 8, a markolatlemezen két lyuk van. Öt lyukban még a
beléjok valo szôgecsek megvannak. Hossza csak 40*3, szélessége 7*1 cm.
A lelet legbecsesebb darabjai kozé tartozik még a fürészlemezek tekintélyes sorozata, szàmos
kisebb-nagyobb toredéken kivül hat fogazattal ellàtott és négy sima szélü darab. A diszes kivitelü
târgyak kôzt elôkelô szerepet jâtszik a négy karvédô tekercs. Mindegyikök àtlag 6 cm. széles bronz-
szalagbôl készült, a mely két vége felé lassü âtmenettel keskenyedik és sodronyban végzôdik.
A sodrony végén egy-egy spirâlis korong van. A szalag hosszàban kôzépen domboru gerinez vonul
végig, két szélén külônbôzô idomü kettôs, hàrmas, négyes vonalù kôrivek sora hüzôdik, a melyet
néha aprô dudorodàsok szakitanak meg. A tekercsek végét képezô sodronyokra csüngôdiszek vannak
erôsitve, a melyek lapos karikàbôl és errôl lenyûlô lapos szârbôl àllanak és néhol csonkàk. A csüngô-
diszek alkalmazàsa, a Hallstatt-korszak ez a kedvencz motivuma itt a vésett diszitéssel egyesülve
pompâsan ékiti a karvédô tekercseknek külônben is legfejlettebb formàjàt.
A lelet egyéb, kevésbbé fontos darabjai: tôbb helyen meggörbitett és hat darabra tôrt kard,
két csonka bronzlàndsa, tiz sarlô, tôvükre merôlegesen àllô peczekkel. Igen jellemzô alakitàsù hat
darab csüngôdisz. Tôbbé-kevésbbé gazdag kivitel mellett mindegyiknek alapformàja egy csôvecske,
a mely egyik végén egy par àttôrt szàrnynyal van diszitve. A nyolez karperecz kôrül egyik-màsik
domboru vagy vésett tagozàsu. Nyolez jôkora borostyàngyôngyôn kivül még egész soràt talàljuk
a bronzbôl készült ékszereknek. Egy 4 cm. àtmérôjü lapos bronzküp köröskörül trébelt pontsorral
van diszitve és a megerôsités czéljàbôl két lyukkal ellàtva. Gazdag vésett diszitésü egy ujjgyürü,
1-2 cm. széles lemezbôl. Fonàlra füzték vagy a ruhàra varrtàk azt a 220 darab aprô bronzküpot,
helyesebben tôlcsérszerüen hajlitott vékony bronzlemezt, a melyek nagy szàma szintén tanüsàgot
tesz a Hallstatt-kor pompaszeretetérôl. Öskori aranyékszerekbôl valô gazdag sorozatunk is legutôbb
egy rendkivül becses, diszes darabbal gyarapodott. Szokatlan sùlyü, 612 gramm nehéz. Erdélyben
lelt la Téne-kori aranykarperecz. (Képét làsd az 1. fejezet végén.) Végeit egy-egy bikafej disziti.
A karperecz két lapos, kifelé élben ôsszefutô oldalât fôlvàltva sima és gyôngyôs szalagok tagozzàk,
külsô rétén azonkivül rovàtkos ezüstsodronyuvan belérakva. Belsô hajlâsàt fôlületesen vésett, macander-
szerü diszités boritja.
A pécskai bronzlelet agyagurnàja. (‘/s nagysàg.)