A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az érem- és régiségtàr 117 velenczei filigrànbôl valô, a zomànczos és gyongyos ; némelyik oly hosszù, hogy többször csavar- hattàk a derék kortil. A nyakékekbol egyet àbràban is mutatunk, fekete és fehér zomåncz vàltakozik rajta rubintokkal. Legszembetünôbb a hazai izlés a férfiak nemzeti diszén, a mentekötökön, ôvlànczokon, gom- bokon és forgôkon. A nemzeti disz sajàtos szabàsu és viselési modja az ékszerészetben is eredeti formåkat létesitett. Legjellemzöbbek azok az ékszerek, melyeken a XVI. szàzad màsodik fele ôta hazànkban keletkezett keretes vagy ti. n. erdélyi zomàncz érvényesült. A zomànczos virågokat és csokrokat aranyozott alapra fektették és gyakran dus filigrån idomokkal fogtàk kortil. A türkiszt U. n. erdélyi zomånczczal ékitett lemezes tagok egy diszes mentekötön a XVII. szàzadbôl. (Körülb. Vs n.) és grånåtot, a koràlt is szerették és mind e szinhatàsokbôl gyakran gazdag ôsszhangot tudott az ötvös elévaràzsolni. Az erdélylek fejedelmi udvara nagyban tàplàlta és gyarapitotta e sajàtos hazai izlést és igy értheto, hogy legszebb példånyait Erdélybôl szerezte e gyüjtemény igazi alapitoja; Jankovich Miklos. Bemutatunk néhànyat åbråkban, de e fekete rajzok csak a formàkrôl adhatnak fogalmat, egy szines mellékletünk egytittal a szinpompàt is törekszik érvényre juttatni.