ForsideBøgerA Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

År: 1902

Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája

Sted: Budapest

Sider: 382

UDK: St.f. 9(074) A Mag

(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)

Søgning i bogen

Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.

Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.

Download PDF

Digitaliseret bog

Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.

Side af 450 Forrige Næste
152 Az érem- és régiségtår (romånkori) kardok nemcsak nålunk, de a külföldön is ritka sorozatåt gr. Csåky Miklos csöpöföi prépost (1822) gyarapitotta egy Szepesmegyében, Csütôrtôkhelyen emberi csontvåzzal együtt leit, arànylag épen megmaradt példånynyal. Ozv. Balogh Jânosnétôl és Boràros Jànostôl egy-egy kétkezes XVI. szåzadbeli nagy hatôsàgi kardot kapott a mùzeum, amazt 1753-ban Gyôrben egy håzban talàltàk. Ugyancsak Boråros Jànos ajåndékozott egy szàmszerijjat, egy måsikat vizeki Talliån Antal veszprém- megyei tåblabiro a kanizsai fegyvertårbol, egy harmadikat Nagy Jôzsef fejérmegyei szolgabirô Csokaköröl; ezekhez jårul hårom török-tatär kézijj nàdasdi Tersztyànszky Jànos tåblabiro, Sprung Antal temesi polgår és Hoechtl Måtyås pécsi igazgato ajåndékåbol, a két utobbi az 1788—89-iki torok hadjåratbol valo. Ugyanezen hàborù zsåkmånyai kôzé tartozik két pisztoly, mely 1788-ban Szabåcs elfoglalåsakor szereztetett s megvette a mùzeumnak 20 aranyért Péter Ferencz halasi tåblabiro. Kovacsics Gåspår kulai kamarai ügyész egy Mathias Mårtl åltal 1647-ben készitett kerekes puskåt adott. Id. Pilisi Szilassy Jôzsef szeptemvir és evang. fôgondnok ajåndéka (1815) egy vasing, Oroszy Andrås a Jårossy-ezredbeli grånåtosok ormestere (1816) pedig azt az aranyozott sast ajåndékozta a mùzeumnak, melyet Pàrisbôl hozott L Napoleon diadalmi kocsijårol. A hatôsàgok kôzül csupån Korpona, Késmårk és Löcse vårosok jårultak figyelemreméltobb adomånynyal a fegyvergyùjtemény gyarapitåsåhoz. Korpona odaadta azt a våroshåzån örzött vasinget, sodronyos fejtakarot és rézdobot, melyet 1663-ban a vårost megszållo håromezer tatårtol zsåkmånyolt a Bory vezérlete alatt kirohano polgårsåg. Lôcse våros 1819-ben két kétkezes XVI. szåzadbeli nagy hatôsàgi kardot adott. Késmårk pedig Kovachich Mårton György ùtjàn egy nagy sarkantyùn kivül a mùzeumnak engedte àt azt a sisakot és mellvértet, mely a Råkoczi-féle gyàrban készült a XVIII. szàzad elején. Az ilyen môdon összegyült fegyverek szåma 1823 végéig 187-re szaporodott. Legtôbb volt, összesen 48 darab — a kardféle, és pedig nyugati szabàsù egyenes kard és dåkos 21, szablya 9, hegyes tor 7, kétkezes kard 5, handsår 3, tor 2, keleti pallos 1. Volt aztån 40 sarkantyù, mår a buzogånyok szåma leszållt 14-re ; még kevesebb volt a tobbi fegyvernemù, ù. m.: volt 11 ijj, (ebbôl 6 kézijj, 5 szåmszerijj), 8 csåkåny, fokos és csatabård, 8 puska, 8 lôportartô, 7 sisak (ebbôl 2 sodronyos fejtakaro), 6 pånczél (és pedig 3 vasing s 3 mellvas), 5 àgyù, 4 kengyelvas, 3 bomba és àgyùgolyô, 3 låndsa, 2—2 alabård, pisztoly, nyereg, kürt, vaskeztyü, 1—1 zàszlô, amerikai paizs, àgyùtengely, szurony, loszerszåm, trombita, tatårdob és trofeum. Ezekhez jön több szàmszerijjhoz valo nyilvesszô, nyilcsùcs és egy csomag török nyilvesszô. Ez volt a mùzeumi fegyvergyùjtemény alapja, mely csekély kivétellel egyesek adomånyåbol jôtt létre. Ha végig tekintünk az ajåndékozok névsorån, nagyobb része a kôznemesség soraibôl került ki, alig egy-kettô akadt a fôurak kôzül, a kit fôllelkesitett s nagyobb àldozatra késztetett volna gr. Széchenyi Ferencz magasztos példàja. Tovàbb is rejtve maradtak a régi magyar hadviselés becsesnél becsesebb emlékei a fôùri kastélyokban, s ha nincs egy lelkes gyüjtô, Jankovich Miklôs, ki mindazt ôsszevàsàrolta ezekbôl, a mi megszerezhetô volt, alighanem külfôldre került volna egy jô részük. Jankovich Miklôs gyüjteményét a következö, 1824-tôl 1843-ig terjedô korszakban, Haliczky Antal helyettes igazgatô és régiségtàri ôr idejében (1823. nov. 23 — 1837. jùn. 22) vette meg 125 ezer ezüstforintért az 1832/36-iki orszàggyülés. A szerzôdést 1832. nov. 12-én irtåk alå, de tôbb éven åt tartott a régi helyén hagyott s lepecsételt gyüjtemény fokozatos åtvétele, ùgy hogy egy részét még az 1838-iki nagy årviz is Jankovich M. håzåban talålta, a mikor aztån mårczius 17—19-én sürgösen kellett onnan mindent elhurczolni. Jankovich M. gyüjteménye 174 darab fegyvernemüt foglalt magåban, ùgy hogy ezåltal egyszerre megkétszerezôdôtt fegyvereink szåma. De sokkal nagyobb jelentôségü a szàmszerinti gyarapodåsnål az egyes darabok ùgy åltalånos mübecse, mint magyar hadtôrténelmi szempontbôl vett értéke. Még ma is, a mikor csaknem megtizszerezôdôtt fegyvergyüjteményünk, pôtolhatlan ürt hagyna maga utån a Jankovich-féle fegyverek hiånya. Itt is kardféle volt legnagyobb szåmmal, összesen 70, és pedig 26 szablya, 4 pallos, 3 hegyes tôr, 8 nyugoti kard és dåkos, 3 kétkezes nagy kard, 5 vadåszkés, 5 tôr, 7 handsår, 9 vegyes keleti fegyver (tôr, khinai kés, indiai kard stb.), az utolsokbol hårmat