A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Mûzeum alapitasa és fejlôdése mai napig XIII Nemzeti Mùzeum czéljaira, részint a tisztviselôk fizetéseire ez ûton 479,541 frt gyült össze, az egyéb adomànyok között pedig az elsö és legnevezetesebb a herczeg Grassal- kovich Antal kir. kanczellàré volt, ki a hatvani kapu elôtt levô telkét — a melyen ma a tud. egyetem természetrajzi, vegytani s élettani intézetei àllanak — füvészkert létesitésére elcseréli az egyetemmel, ez utöbbinak a Ferencziek-temploma mögött elterülô s elôl a Hatvani-utczàra, hàtul a „Kolbacher-Gasse“ mai Reàltanoda-utczàra nyilô négyszôg telkével s ezt Pozsonyban 1808 nov. 29-én kelt alapitô-levelével ôrôk tulajdonul hazàjànak ajàndékozza, hogy azon a Magyar Nemzeti Mûzeum épülete emeltessék „nehogy a hely irànt, a melyen az épület mielöbb létesitendo lesz, még tovàbb is tanâcskozni kellessék“. Ugyancsak 1808-ban alapitônk nemeslelkü neje, szül. Festetics Julianna grôfno, âsvâny-gyüjteményének ideajàndékozâsa àltal âsvànytàrunk alapjàt vetette meg. Amde alig virradtak e szép napok az ifjû intézetre, a franczia hâborû ismét ûj veszélylyel fenyegette. Napoléon hadai 1809-ben az orszâg hatàràn âttôrtek s a gyüj- temény legértékesebb târgyait a nàdor rendeletére az ellenséges hadak elôl ismét biztonsàgba kellett helyezni. Miller, ki most is ép ûgy, mint 1805-ben, ennek keresztül- vitelével meg volt bizva, 1809-ben a dijnokkal és egy szolgâval együtt a 9 szekérre 24 làdàban felrakott târgyakat kellô fedezet mellett elkisérte. Ezûttal is Temesvârra kellett volna azokat szàllitania, azonban mâr Aradon arrôl értesült a csanàdi püspôktôl, A régi egyetemi kozponti épület ama része, melyben a mùzeumi gyüjtemények el voltak helyezve. h°gy Temesvàr tûl van tömve menekültekkel, miért is Nagyvàrad felé vette ûtjàt, hovà nyolcz napi utazàs utàn jûnius 25-én megérkezett s itt a mûzeum kincseit a megyei levéltarban biztonsàgba helyezte.