ForsideBøgerA Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

År: 1902

Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája

Sted: Budapest

Sider: 382

UDK: St.f. 9(074) A Mag

(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)

Søgning i bogen

Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.

Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.

Download PDF

Digitaliseret bog

Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.

Side af 450 Forrige Næste
174 Az érem- és régiségtâr pàpai érmeink sorozata érdemel még emlitést, melyben magyar ember müve : Ferenczy Istvànnak VIL Plus papa arczképével ékeskedô medàliàja is talàlhatô. A külföldi zsetônok gyüjteménye több mint 1700 darabnyi tomegével jon szàmba, köztük a régi olasz, nürnbergi és franczia zsetônok keltenek leginkàbb érdeklôdést. Összegezve az imént mondottakat, örömmel tekinthetek vissza a lefolyt szàzad dus eredményeire, bevàlt a mondàs, hogy tandem fit surculus arbor. A jövöbe pedig reménynyel és bizodalommal tekintek, tôle elso sorban magyar sorozatunk kiegészitését, màsodsorban görög sorozatunk intenzivebb gyarapodàsàt és remek kelta és barbar érmeinknek a tudomànyos kutatås érdekében valo mielöbbi és becsükhöz mélto kozzétételének eszközeit vårom. 5) KÔZÉP- ÉS UJKORI PÉNZEK. Dr. Réthy Lâszlôtôl. Éremtàrunk kezelése 1898 végén két tisztviselö közt osztatvàn meg, alàbbi sorok irôja a magyar-erdélyi, déIszlâv, moldva-olàhorszàgi, lengyel s a többi külföldi folyôpénz kezelésével biza- tott meg, kivéve az ausztriai éremcsoportot, mely az A osztàlyhoz csatoltatott, igy lehetvén a két csoport érmeivel jârô kezelési munkàt (vételek, leletek feldolgozåsa stb.) arànyosan megosztani. Gyüjteményünk magyar-erdélyi része az elso helyet foglalja el, minden hazai és külföldi müzeumok idevàgô sorozataival szemben. Ezek közt, mint legjelentékenyebbek, a bécsi csàszàri cabinet, a kolozsvàri és zàgràbi müzeumok emlitendök. Az elsö, mint az uralkodôhàz tulajdona, sok nagy ritkasåg birtokàba juthatott, melyek nålunk hiånyzanak ; igy Apaffy Mihaly 100 aranyos darabja (Weszerle Tab. XII. l.—XIII. 1.), melynek ismert màsik példànyàt, mely Montenuovo herczeg gyüjtemé- nyében volt, Morisson Alfréd (London) vàsàrolta meg a Hess Adolftol rendezett årverésen. A zàgràbi nemzeti müzeum pedig a Montenuovo-féle gyüjtemény egész Àrpàdkori részét megsze- rezvén, több olyan faj birtokàban van, melyet eddig mi nem szerezhettünk meg. E gyujte- ményekkel szemben a m. n. muzeumé a csoportok arànyossàgàval, a vàltozatok bôségével, a tudomànyos szempontok minden irànyü érvényesitésével is kimagaslik. A forråsokat illetöleg, melyekböl e nagyszerünek mondhato gyüjtemény megalakult, az elözö czikkben foglalt adatokon kivül a következöket kell felsorolnom. Magyar-erdélyi s a kezelésem alatt levö gyüjtemény többi részei : 1. ajàndékozàs ütjàn, magànosok, testületek, intézetek részérôl, alapitàsàtôl kezdve màig szakadatlanul gyarapodtak. Ilyen ûton a sok duplum és egyéb hasznàlhatlan anyag között becsesebb darabok is jutottak birtokunkba. E jelentés szük keretében lehetetlen lévén annak a rengeteg névnek a felsorolåsa, mely 1846. àprilis 11-tôl kezdve, midön t. 1. a rendszeres szerzeményl naplô vezetése megkezdödött, egy-egy hazafias ado- mànyhoz van kötve, csak azt akarom hangsülyozni, hogy a napszàmostôl s a falusi gazdàtol kezdve az uralkodôhàz néhàny tagjàig minden rendü és hivatàsü honfitàrsak ezrei hoztàk meg åldozataikat a tudomàny oltàràra. E nevekröl rendes indexet vezetünk, mely maga egy testes kötetet képez. Osszeszàmlàlva e neveket kitünik, hogy a m. n. müzeumi éremgyüjtemény gyarapitàsàhoz az 1846—1900. évek folyamàn összesen 3084-en jàrultak. Müzeumunk nemcsak névleg, de a maga valôsàgàban Nemzeti Müzeum, legnagyobb gyarapodàsàt a hazafias àldozatkészség hozvàn létre. E jàrulékok, hol egyes darabok, hol kisebb-nagyobb gyüjtelékek, hagyatékok, egészben behozott leletek, vagy vételek, melyek vételàràt egy-egy maecenàsunk tette le. Naplôinkban egy ilyen tétel is fordul elô 1848-bôl : ,,Schiller Kàroly 55 db külônféle ezüst- érmet adott be az adakozàsok beszedésére kiküldött kôzépponti bizottsàgnak, kikötve, hogy azokbôl a M. N. Müzeum vàlaszthasson az intézetre nézve netalàn érdekes darabokat ajàndékùl. E bizottmàny Kehrer Jôzsef tagjàra bizta e példànyok kôzlését a müzeum illetô osztàlyàval, melyekböl 6 példàny vàlasztatott ki“. Külömbözö nagyobb ajàndékok, az elôbbi jelentés adatain kivül: Batthyâny Fülôp 1847-ben 1302 db., a hontmegyei tàrsulat 325 db. érmet ajàndékozott; Gyimôthy Simon tolnamegyei ügyvéd (1850) 1136 db. érmet hagyomànyozott ; Horvàth Lajos sàrbogàrdi ügyvéd hagyatéka (1353) 198 db., Horvàt Istvàn tôrténettudôs (f 1846. jün. 13.) hagyatékàbôl 1855-ben 1094 db. tétetett àt az éremtàrba.