A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
192
A mûzeumi képtår multja és jelene
hogy elhunyt nagy tàjképfestônk müvészi hagyatékànak legjavât a Nemzeti Mûzeum
szàmàra meg lehessen menteni. A képcsarnok-egylet màr koràbban megvâsârolta
ifj. Markô Kàrolynak és Markô Ferencznek néhàny képét. Kôzvetlenül a mester
halàla utân megvette egy aratàsi jelenetet âbràzolô képét, majd a Fürdö nymphâk-at,
Markô leghatàsosabb müveinek egyikét,
Izsô Miklôs. Bûsulô juhåsz.
azonkivül 2000 forinttal jârult hozzà az
orszàgos gyüjtéshez, a melyet a Nemzeti
Müzeum igazgatôja inditott meg. Tisz-
tân târsadalmi ûton, fölsö tâmogatàs nél-
kül, nagy fâradsàg és àldozatkészség
révén sikerült Markô 25 hâtrahagyott
festményébôl a legszebbeket, szàm szerint
nyolczat megszerezni. Ezek között van
Diana és Endymion költöi holdvilâgos
képe, Krisztus ûtja Emauszba, a Nemi-
tô, Ézsau és Jakob talâlkozàsânak nagy
képe és az a hires, félbemaradt festmény,
a mely Boôz és Ruth talâlkozàsât àbrà-
zolja.Azonkivül megvåsåroltåk ifj.Markô
Kàrolynak egy erdei tâjképét is. Ilyképen
a Nemzeti Mûzeum màr 1861-ben tekin-
télyes gyüjteményt mutathatott fol Markô
Kàrolynak és kôrének müveiböl. Egyik
tanitvànyànak, Szilassy Gézânak Apollôt
és Dryopét âbràzolô képét maga a mester
ajândékozta 1860-ban.
A képtâr folytonos szaporodåsa ûj
rendezést tett szükségessé. Az igazgatô
1862. àprilis 12-re megtekintésre hivja meg
Barabàs Miklôst, Czanyuga Jôzsefet,
Fôldvàry Albertet, Kiss Bàlintot, Ligeti
Antalt, Orlay-Petrics Somåt, Simonyi
Antalt, Szabô Bêlât, Telepi Kârolyt,
Than Môrt, mint a képcsarnok-egylet
tagjait. Ez a rendezés azonban nem sok idôre szolt, mert a „Magyar Nemzeti Mûzeum
ügyeit és szükségleteit rendezô kinevezett küldôttség albizottmânya“ mâr a következö
év elején behatô vizsgàlatot tartott és a képek beosztâsât, elrendezését ujbôl megålla-
pitotta. 1854-ben a kiâllitott képek âllomânya a következö volt:
1. a Pyrker-féle képtår ...................................................... 192 db
2. az åltalånos képtâr, a mely néhâny értéktelen képen kivül ..... 190 „
3. a nemzeti képcsarnok-egylet szerzeményei.......................................44 „
ôsszesen . . 426 db