A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

220 Az ållattår telerakni. Ennek sajnos kôvetkezménye volt, hogy e két utobbi termet, mely egyszer- smind a tisztviselök és a segédszemélyzet egy részének dolgozôhelyiségül is szolgàl, a nagy kôzônség elol el kellett zàrni. E miatt a nagy kôzônség a gerincztelen àllatok szemléltetô gyüjteményeit màr több év ôta egyàltalàn nem làthatja és csak a gerincze- seket tartalmazô 5 terem megszemlélésére van utalva. De még ily radikàlis intézke- dések daczâra sem lehetett az összes gyüjtemények szâmàra helyet talàlni; egy részük kiszorult a folyosôra, mâs részük pedig a képtâr egyik üres mellékszobàjàban és a müzeumi épület egyik földszinti helyiségében, tovàbbà pinczéjében és padlàsân van elzàrva. Ezen a roppant tülzsüfoltsàgon alig segit valami észrevehetô mértékben a feles- leges tàrgyak kiselejtezése, melyek aztàn részint iskolàk, részint vidéki müzeumok szâmàra adomànyoztatnak. A helyszükén, mely évrôl-évre mindinkàbb sülyosbodô csapàsként nehezedik az àllattàri osztàlyra s annak egészséges fejlôdését és a tisztviselök tudomànyos mun- kàlkodâsàt annyira megneheziti, csak akkor lesz valôsàggal segitve, hogy ha majd az eddigieknél jôval tàgasabb helyiségeket kapunk. Csak megfelelô helyiségekben fog osz- tàlyunk ismeretterjesztô és tudomànyfejlesztô kettôs feladatànak teljes mértékben meg- felelhetni. Akkor tanulsàgosan fôlàllithatja és hozzàférhetôkké teheti majd a nagy kôzônség okulàsàra rendelt szemléltetô gyüjteményeit, együttal pedig szakszerüen kezelheti és fejlesztheti a szoros értelemben vett tudomànyos gyüjteményeket. Tudomànyos g/üjteményeink, melyeket gondozôik a kôvetkezô fejezetekben àllat- csoportonként részletesebben ismertetnek, màr most is tôbbnyire elég tekintélyesek és figyelemre méltôk. A gerinczes ållatok kôzül arànylag legjobban vannak képviselve a madarak, a gerincztelenek kôzül a rovarok; sot ez utôbbiak kôzôtt van màr néhàny oly csoport is, a melynél szebb és gazdagabb a legnagyobb eurôpai müzeumokban sem talàlhatô. A beérkezett gyüjteménytàrgyak 1850 ôta rendszeresen vezetett nôvedéknaplôk- ban vannak leltårozva. Az 1898-ik év végéig csak két ilyen nôvedéknaplô volt: az egyik a gerinczes, a màsik a gerincztelen àllatok szàmàra. Midôn azonban az egyes gyüjteménycsoportok anyaga igen felszaporodott s egy-egy külön tisztviselö közvetetlen kezelésére bizatott, a nôvedéknaplôkat deczentralizàlni kellett. E miatt 1899 ôta a kôvetkezô àllatcsoportoknak külôn nôvedéknaplôik vannak: 1. emlôsôk; 2. madarak; 3. csüszômàszôk; 4. kétéltüek; 5. halak; 6. puhatestüek; 7. rovarok; 8. pôkok és szâzlàbüak; 9. ràkok; 10. alsôbbrendü àllatok. A gerinczes àllatok nôvedéknaplôiba bejegyzett minden tàrgy a nôvedéknaplô szàmàval ellàtva helyeztetik el a gyüjteményekbe. Szàmosabb fajbôl àllô szerzemé- nyekrôl még külôn lajstromok is készittetnek, melyeknek szàmozàsa a nôvedéknaplô szàmainak felel meg. A gerincztelen àllatoknàl, kivàlt a rovaroknàl s a tôbbi izeltlàbüaknàl, minthogy az egyes daraboknak pontos szàmozàsa és lajstromozàsa, nagy tômegük miatt, majd- nem kivihetetlen, a szàmozàst az pôtolja, hogy minden egyes darab a termôhelyét, gyüjtésének idejét stb. feltüntetô kis etikette! van ellàtva.