A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

230 Az ållattår Amerikåbol H93 darab madarat, a Smithsonian Institution 209 madarat, 254 tojåst és 77 fészket, dr. Duka Tivadar 1861-töl 1864-ig Kelet-Indlåbol 284 jobbàra himalâyai madarat, Vidéky Lâszlô és Tôth Kålmån mérnôkôk Braziliâbôl 390 madarat s Scherzenlechner Sebestyén, a szerencsétlenül jàrt Mtksa csàszàr udvari tanåcsosa pedig 161 darab mexikôi madarat küldött. Xàntus Jànos kelet-åzsiai expedicziôjàban 1870-ben Sziamban, Jàvàban, a Malakkai félszigeten és Borneôn összesen 453 darab madarat gyüjtött. Tengely F. alkonzul Brit-Guyanàbol 1873-ban 90 darab madârral szaporitotta åltalånos gyüjteményünket, mig grôf Széchenyi Béla tibeti ûtjàbôl åmbår csak 6 faj (8 példànyban) madarat hozott, de ezek annâl értékesebbek voltak, mivel kozülük két fâczàn (Tetraophasis Szé- chenyit és Pttcrasia Meyert), valamint egy rigôfaj (Myiophoneus tibetanus) egészen uj fajoknak bizo- nyult. Dr. Holub Emil hirneves afrikai utazo 1880-ban és 1894-ben összesen 66 darab madarat ajåndékozott délafrikai utazàsaibôl, melyek közül egy transvaali pacsirta szintén ûjnak bizonyult, s a melyet dr. A. Reichenow a berlini természetrajzi müzeum ôre Pyrrhulauda Madaräszi-nak keresztelt. (Ornith. Monatrb. 1902. p. 78.) Herman Otto norvégiai ûtjàbôl 53 madarat hozott, melyeket a tromsöi müzeum küldött a Magyar Nemzeti Mùzeumnak ajàndékba. Az 1891-ben Budapesten tartott Il-dik nemzetkôzi ornithologiai kongresszust megelözö eszten- dôben Szikla Gåbor, Herman Otto, Chernel Istvån és én a Dråvafok, Kis-Balaton, Velenczei-tô és Ferto vonalàn madàrvonulàsi megfigyeléseket tettünk s ez alkalommal nagyobb szabâsû gyüjtéseket is végeztünk. A Magyar Nemzeti Müzeum eme gyüjtéseinket megvàsàrolta, hogy azokkal a kon- gresszus alkalmàval rendezett és honi madarakbol allô kiållitåst ûj anyaggal fölfrissitse és kiegé- szitse. Ugyanezen alkalommal Muzeumunk Kunszt Kårolytol, Kocyan Antaltol és Czynk Edétol nagyobb madàrgyüjteményt, dr. Lovassy Såndortol pedig egy 1060 darabböl ållo tojåsgyujteményt våsårolt. Fenichel Såmuel, a kit a természet irånti szeretet és lelkesedés 1891-ben Uj-Guineàba vezérelt, s a kinek ifjû életét ott alig 23 éves koråban ållitolag malaria-låz kioltotta, Uj-Guinea német részében alig egy év leforgåsa alatt 206 madarat — kôztük hårom a tudomånyra nézve egészen uj fajt — mellcsontokat, csontvåzakat és tojåsokat gyüjtött mûzeumunk szåmåra. Biro Lapos, a kit föleg a szerencsétlenül véget ért Fenichel üttörö munkåssåga és példåja lelkesitettek, hat évet töltött Uj-Guineåban, a hol mintegy 600 madarat, sok mellcsontot, csontvåzat és néhåny tojåst gyüjtött. Gyüjtésében több ûj faj talålkozott, melyek most mint typusok szerepelnek madârgyüjte- ményünkben. Tropikus tåjakon néhåny évvel ezelött én is tettem utazåst, de csak rövid idöre, a midôn föleg Ceylonban gyüjtöttem a sziget belsejében elterülö egészségtelen mocsaras vidékeken, mely alkalommal sikerült néhåny szåz ornithologiai preparåtumra szert tenni. A Magyar Nemzeti Muzeum igazgatôsàga 1898-ban megvåsårolta a 6344 darabböl àllô tojås- gyüjteményemet, mi åltal a hazai madarak tojàsgyüjteménye ûgyszôlvàn teljessé lett. Megvåsårolta tovåbbå a nemrég elhunyt A. Everett hirneves angol gyüjtönek a Nagy-Oczeån szigetein szerzett értékes gyüjteményét. Az ållattåri osztåly koltségadomånyåbol azonkivül igen sok palearktifcus madår vétetett az utobbi idôkben. E vételek közül különös emlitést érdemelnek egy ismeretlen gyüjtötöl szàrmazô kaukazusi és wladivostoki madarak, melyeket a muzeålis körökben jol ismert (V. Schlüter hallei kereskedôtôl vettünk. Legùjabban pedig egy 2235 példånyt szåmlålo bôrgyüjtemény, melyet M. Härms az utobbi években Afganisztån-, Turkesztån- és Perzsiå- ban gyüjtött, magåtol a gyüjtötöl lett megszerezve. Végül megemlitem még, hogy jelenleg Cyprus szigetén Glaszner Kåroly magyar szårmazåsu, cyprusi lakos nagy ügybuzgalommal gyüjti szåmunkra e sziget érdekes madårvilågåt és mår is ezernél több példånyt küldött Mûzeumunknak. Ezek között foglaltatik az åltalam leirt cyprusi törpe fülesbagoly (Scops cyprta), a cyprusi kerti czinege (Parus Aphrodite) és még szåmos ritkasåg; igy példåul a fekete mellü poszåta (Sylvia melanothorax Tristr.), mely eddig a British Museumot és Dresser mûzeumât kivéve egy mûzeumban sem volt låthato, szåz példànyban, a cyprusi fenyves czinege (Parus cypriotes) pedig, melynek eddig ûgyszôlvân csak egyetlen egy példånyåt ismerték, ôtven példånyban, tehåt egész sorozatban van képviselve.