ForsideBøgerA Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

År: 1902

Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája

Sted: Budapest

Sider: 382

UDK: St.f. 9(074) A Mag

(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)

Søgning i bogen

Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.

Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.

Download PDF

Digitaliseret bog

Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.

Side af 450 Forrige Næste
A madàrtani gyüjtemény fejlôdésének és nôvekedésének fôbb mozzanatait ezekben érintvén, àttérek a gyüjtemény jelen àllapotànak àltalànos ismertetésére. A gyüjtemény, mint màr font emlitém, szemléltetô és szorosan vett tudomânyos részre oszlik. A szemléltetô rész, mely a nagy kôzônség oktatàsàra van hivatva, ugyancsak két részbôl all. Az egyik Magyarorszàg madarait mutatja be, a mâsik az egész fôldkerekségen élô madarak fôbb csoportjainak jellemzô képviselôire szoritkozik. Magyarorszàgi madarakbôl ôsszesen 346 fajt 5000 példànyban birunk, melyek kôzül 340 faj 1525 példànyban a nagy kôzônség oktatàsàra szànt szemléltetô gyüjteményben van részint sziszte- matikai sorrendben, részint biologiai csoportokban fôlàllitva, a tôbbi a tudomânyos bôrgyüjtemény- ben foglal helyet. A magyarorszàgi ritkasàgokbôl emlithetést érdemelnek a kôvetkezô fajok: az indiai seregély (Sturnus Menzbieri), a szibériai seregély (Sturnus Poltoratzkii), a rôzsapirôk (Carpodacus roseus), a szibériai pirôk (Carpodacus erythrinus), az àzsiai sàrga billegetô (Budytes taivanus), a déli füzike (Hypolais polyglotta), a perzsiai fülemile (Aëdon Golzi), a kaukazusi füstfark (Ruticilla mesoleuca), a kaukazusi függôczinege (Aegitlialus castaneus), a lazur czinege (Cyanistes cyaneus), a nagy sarlôs fecske (Cypselus melba), az egérszinü sarlôs fecske (Cypselus murinus), a keleti ôlyv (Buteo Zimmermannae), a dunnarécze (Somateria mollissima), a màrvànyos récze (Marmaronetta angustirostris), a vôrôslàbü lüd (Anser neglectus), a kis liattyü (Cygnus Bewicki), a szüz daru (Anthropoides virgo), a futômadàr (Cursorius gallicus), a feketeszàrnyü székicsér (Glareola mela- noptera) és a nagy halàszka (Hydroprogne caspia). Magyarorszàgi gyüjteményünk csaknem teljes és csak 16 faj hiànyzik belôle, jobbàra mind oly fajok, melyek mint unifcumok màs müzeumokban vagy magàngyüjteményekben ôriztetnek. Ilyenek péld. a szibériai pacsirta (Melanocorypha sibirica, Csatô Jânos nagyenyedi gyüjt.), a kau- kazusi ôlyv (Buteo Ménétriesi, grôf Chotek Rezsô gyüjt.), a sarlôs récze (Eunetta falcata, bécsi udvari müzeum), az egyiptomi gém (Bubulcus lucidus, Huszthy Ödön gyüjt.), a bibiczlile (Chaetusia gre- garia, grôf Eszterhàzy gyüjt.), az izlandi partfutô (Tringa canutus, Gaàt Gaszton gyüjt.), a kôzôn- séges és pengecsôrü alka (Alca Torda és Fratercula arctica, zàgràbi müzeum). A nagy kôzônség részére kiållitott àltalànos gyüjtemény, mely szintén szisztematikai sorrendben s egynéhàny biologiai csoportban van fôlàllitva, jelenleg 6000 példànybôl àll s mivel ezek nagyobb- részt régi môdszer szerint s rosszul vannak kitômve, a dermoplasztika mai kôvetelményeihez képest üjra preparàltatnak. Ez az idôtrablô munka màr két év ôta folyik, mely idô alatt alig néhàny szàz példàny készülhetett el. Az àtalakitott példànyok a nagy madàrterem ablakkôzti szekrényei- ben làthatôk, mig a tôbbi helyszüke miatt az oldalszekrényekben raktàrszerüleg van elhelyezve. Az egész szisztemàt a fôbb csoportok jellemzô alakjai képviselik, még pedig lehetôleg egy-egy him, tojô és fiatal példànyban. E gyüjtemény kiegészitô része a tudomânyos gyüjteményben talàl- hatô meg. A tudomânyos gyüjteményben a madarak nincsenek „kitômve“ és fôlàllitva, hanem csak gondosan préparait „bôrôk“ alakjåban vannak konzervàlva és üvegfedeles, jôl zârhatô fiôkokban sorozatokban feküsznek, ügy hogy a vilàgossàgtôl és a portôl teljesen védve vannak. Ez a gyüj- temény a legnagyobb és a legértékesebb. Az Èneklôk, Rikàcsolôk, Kuszôk, Papagàlyok és Kakukok màr teljesen rendezve vannak; példànyaik szàma 14,800. A tôbbi csoportok, t. i. a Galambok, Tyükok, Baglyok, Ragadozôk, Evezôlàbüak, Lüdalaküak, Gémalaküak, Lilealaküak, Siràlyalaküak, Alkàk, Viharmadarak, Buvårok, Guvatok és Laposmellüek (Ratitae) most vannak rendezés alatt; ezeknek a szâma szintén megkôzeliti a 12,000 darabot. Gyüjteményünkben legjobban van képviselve a holarktikus zônakôr, leggyengébben Afrika, Madagaszkàr és Uj-Zéland. Az egyes csoportok szerint leggazdagabb az Èneklôk rendje, mely csak- nem annyi, mint a tôbbi 19 —20 rend együttvéve. E gyüjteményben sok ritkasàg is foglaltatik, de legértékesebbek mégis az ügynevezett typusok és cotypusok, melyekbôl szintén rendelkezünk màr. Typusaink kôzül a kôvetkezôket sorolom fel: Tetraophasis Széchenyii, Pucrasia Meyeri, Myiophoneus tibetanus, Donacicola Sharpii, Chalcomitra castaneiventris, Poecilodryas Hermani,