A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
A madàrtani gyüjtemény fejlôdésének és nôvekedésének fôbb mozzanatait ezekben érintvén,
àttérek a gyüjtemény jelen àllapotànak àltalànos ismertetésére.
A gyüjtemény, mint màr font emlitém, szemléltetô és szorosan vett tudomânyos részre oszlik.
A szemléltetô rész, mely a nagy kôzônség oktatàsàra van hivatva, ugyancsak két részbôl all. Az
egyik Magyarorszàg madarait mutatja be, a mâsik az egész fôldkerekségen élô madarak fôbb
csoportjainak jellemzô képviselôire szoritkozik.
Magyarorszàgi madarakbôl ôsszesen 346 fajt 5000 példànyban birunk, melyek kôzül 340 faj
1525 példànyban a nagy kôzônség oktatàsàra szànt szemléltetô gyüjteményben van részint sziszte-
matikai sorrendben, részint biologiai csoportokban fôlàllitva, a tôbbi a tudomânyos bôrgyüjtemény-
ben foglal helyet. A magyarorszàgi ritkasàgokbôl emlithetést érdemelnek a kôvetkezô fajok: az indiai
seregély (Sturnus Menzbieri), a szibériai seregély (Sturnus Poltoratzkii), a rôzsapirôk (Carpodacus
roseus), a szibériai pirôk (Carpodacus erythrinus), az àzsiai sàrga billegetô (Budytes taivanus), a
déli füzike (Hypolais polyglotta), a perzsiai fülemile (Aëdon Golzi), a kaukazusi füstfark (Ruticilla
mesoleuca), a kaukazusi függôczinege (Aegitlialus castaneus), a lazur czinege (Cyanistes cyaneus), a
nagy sarlôs fecske (Cypselus melba), az egérszinü sarlôs fecske (Cypselus murinus), a keleti ôlyv
(Buteo Zimmermannae), a dunnarécze (Somateria mollissima), a màrvànyos récze (Marmaronetta
angustirostris), a vôrôslàbü lüd (Anser neglectus), a kis liattyü (Cygnus Bewicki), a szüz daru
(Anthropoides virgo), a futômadàr (Cursorius gallicus), a feketeszàrnyü székicsér (Glareola mela-
noptera) és a nagy halàszka (Hydroprogne caspia).
Magyarorszàgi gyüjteményünk csaknem teljes és csak 16 faj hiànyzik belôle, jobbàra mind
oly fajok, melyek mint unifcumok màs müzeumokban vagy magàngyüjteményekben ôriztetnek.
Ilyenek péld. a szibériai pacsirta (Melanocorypha sibirica, Csatô Jânos nagyenyedi gyüjt.), a kau-
kazusi ôlyv (Buteo Ménétriesi, grôf Chotek Rezsô gyüjt.), a sarlôs récze (Eunetta falcata, bécsi udvari
müzeum), az egyiptomi gém (Bubulcus lucidus, Huszthy Ödön gyüjt.), a bibiczlile (Chaetusia gre-
garia, grôf Eszterhàzy gyüjt.), az izlandi partfutô (Tringa canutus, Gaàt Gaszton gyüjt.), a kôzôn-
séges és pengecsôrü alka (Alca Torda és Fratercula arctica, zàgràbi müzeum).
A nagy kôzônség részére kiållitott àltalànos gyüjtemény, mely szintén szisztematikai sorrendben
s egynéhàny biologiai csoportban van fôlàllitva, jelenleg 6000 példànybôl àll s mivel ezek nagyobb-
részt régi môdszer szerint s rosszul vannak kitômve, a dermoplasztika mai kôvetelményeihez képest
üjra preparàltatnak. Ez az idôtrablô munka màr két év ôta folyik, mely idô alatt alig néhàny
szàz példàny készülhetett el. Az àtalakitott példànyok a nagy madàrterem ablakkôzti szekrényei-
ben làthatôk, mig a tôbbi helyszüke miatt az oldalszekrényekben raktàrszerüleg van elhelyezve.
Az egész szisztemàt a fôbb csoportok jellemzô alakjai képviselik, még pedig lehetôleg egy-egy
him, tojô és fiatal példànyban. E gyüjtemény kiegészitô része a tudomânyos gyüjteményben talàl-
hatô meg.
A tudomânyos gyüjteményben a madarak nincsenek „kitômve“ és fôlàllitva, hanem csak
gondosan préparait „bôrôk“ alakjåban vannak konzervàlva és üvegfedeles, jôl zârhatô fiôkokban
sorozatokban feküsznek, ügy hogy a vilàgossàgtôl és a portôl teljesen védve vannak. Ez a gyüj-
temény a legnagyobb és a legértékesebb. Az Èneklôk, Rikàcsolôk, Kuszôk, Papagàlyok és Kakukok
màr teljesen rendezve vannak; példànyaik szàma 14,800. A tôbbi csoportok, t. i. a Galambok,
Tyükok, Baglyok, Ragadozôk, Evezôlàbüak, Lüdalaküak, Gémalaküak, Lilealaküak, Siràlyalaküak,
Alkàk, Viharmadarak, Buvårok, Guvatok és Laposmellüek (Ratitae) most vannak rendezés alatt;
ezeknek a szâma szintén megkôzeliti a 12,000 darabot.
Gyüjteményünkben legjobban van képviselve a holarktikus zônakôr, leggyengébben Afrika,
Madagaszkàr és Uj-Zéland. Az egyes csoportok szerint leggazdagabb az Èneklôk rendje, mely csak-
nem annyi, mint a tôbbi 19 —20 rend együttvéve. E gyüjteményben sok ritkasàg is foglaltatik,
de legértékesebbek mégis az ügynevezett typusok és cotypusok, melyekbôl szintén rendelkezünk
màr. Typusaink kôzül a kôvetkezôket sorolom fel: Tetraophasis Széchenyii, Pucrasia Meyeri,
Myiophoneus tibetanus, Donacicola Sharpii, Chalcomitra castaneiventris, Poecilodryas Hermani,