A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

8. Szâzlâbûak ës pôkfélék. Csiki Ernötöl. a) SZÀZLÀBÜAK. A szâzlâbûak gyüjteménye jelenleg 4364 példânybol âll. Az elsô Myrlopodâkat Frivaldszky Jânos ajândékozta 1853-ban, szâmszerint 2 mehâdiai faj 7 példânyât. A mult szâzad 50-es és 60-as éveiben Frivaldszky Jânoson kivül Petényi Salamon Jânos és dr. Chyzer Kornel magyarorszâgi, dr. Doleschatl Lajos jâvai és dr. Duka Tivadar keletindiai szâzlâbûakkal gyarapitottâk a gyûjteményt. Xântus Jânos Dél- és Kelet-Azsiâban gyüjtôtt anyaga 1870-ben nagyban hozzâjârult a szâzlâbûak gyüjteményének nemcsak megnagyobbodâsâhoz, de tudomânyos becsének emeléséhez is, a mennyiben dr. Tömösväry Ödön és késôbb dr. Daday Jenö âltal fel lett dolgozva és belôle sok ûj alak leirva. A mult szâzad 80-as éveinek végeig dr. Gerster Arpâd Észak-Amerikâbôl, dr. Machik Gyula Szumatrâbôl és Vadona ]ânos földkörüli ûtjâbôl küldött neliâny szâzlâbû képviselte az ôsszes gya- rapodâst, mig 1888-ban a Kir. Magy. Természettudomânyi Târsulat a 2657 példânybol âllô Tömös- vâry-féle magyarorszâgi szâzlâbû-gyüjteményt a Nemzeti Mûzeumnak nem ajândékozta. E gyûjte- ményt a kôvetkezô években a Mûzeum tisztviselôi, fôleg dr. Daday Jenö jelentékenyen gyarapitottâk és ez utôbbinak e gyüjtemény szolgâlt alapul „Magyarorszâg Myriopodâinak magânrajza“ czimü munkâjânak megirâsânâl. A 90-es években Herman Offö és dr. Lendl Adolf norvégiai, a Kir. M. Természettudomânyi Târsulat külonféle külföldi, dr. Horvâth Géza francziaorszâgi és dr. Procopp Jenö mexikôi szâz- lâbûakat ajândékoztak. 1896-ban dr. Madarâsz Gyula Ceylon szigetén és 1898-ban Csiki Ernö eurôpai és âzsiai Oroszorszâgban és Khinåban gyüjtött szâzlâbûi, utôbbiak Zicfiy Jenö grôf ajândéka gyanânt, kerültek a gyûjteménybe, majd pedig Birô Lajos ûj-guineai gazdag gyüjtései is. A Myriopodâk gyüjteményének tudomânyos becsét nagyban emeli typusokban valô gazdag- sâga; ilyenek vannak Attems, dr. Daday Jenö, Filippo Silvestri, dr. Tömösväry Ödön és dr. C. Verhoeff-töl.