A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

1. A nôvénytani osztåly tôrténete és jelen âllapota. Dr. Filarszky Nândortôl. AMagyar Nemzeti Muzeum nôvénytani osztàlya mint külôn osztàly csak 1870 ôta àll fenn. Mindaddig a Mùzeum ôsszes természetrajzi gyüjteményeit, àllati, 1 nôvényi és àsvàny-gyüjteményeit együttesen gondoztåk a Mùzeumnak ù. n. természettåråban. A természettàr 1810-ben àllittatott fel. Külôn gyüjteményeit akkoriban fôleg àsvànyok alkottàk, de volt màr kis nôvénycollectiôja is, nevezetesen erdélyrészi nôvények, melyek Éder Jôzsef àldozàrtôl szereztettek be vétel ütjàn. Tovàbbi fejlôdése az élén àllô férfiak szakképzettsége szerint vàltozott; a mine- ralogusok az àsvàny- és vele rokon gyüjteményekre helyezték a fôsülyt, a botanikusok a nôvénygyüjtemények irànt érdeklôdtek leginkâbb és a zoologusok ismét az àllattani gyüjteményeket helyezték a tôbbiek fôlé. Ily môdon a Mùzeum régi természettåråban egyik természetrajzi gyüjtemény sem tôkéletesedett, ellenkezôleg nem egy meglevô gyüjtemény induit pusztulâsnak, s ha valamelyiket kellô gondozàsba is vették, fej- lesztették, az mindig a tôbbiek rovàsàra tôrtént. Azon kôrülmény, hogy a technologiai tàrgyak gyüjteményei szintén a természettârba kerültek, ugyancsak hàtrànyàra szolgàlt a természetrajzi gyüjtemények szakszerü fejlesztésének. Tekintve a természettàr vezetô szakférfiainak mükôdését, a természettàr aeràjàban hårom idôszakot lehet külônbôz- tetni: az àsvànytani, nôvénytani és àllattani idôszakot. Az elsô 1810—1821-ig terjedt. Ezen idôben jeles mineralogusok intézték a természettàr sorsàt. 1810. XI18-1816. XI/5. Tehel Lajos orvos, mint a természettàr elsô ôre és