A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

266 Novénytår ban az osztålynak akkori 758 szâmbôl allô bot. szakkônyvtàrànak czédulàs es betö- rendes katalogusàt készitette el, azutàn mikroszkopot és egyéb segédeszkôzôket besze- rezvén, hozzåfogott az osztàly kryptogam nôvényeinek felàllitàsa és beosztàsàhoz. Idöközben a màr elôzôleg 2000 frtért megvàsàrolt Hazslinszky-féle phanerogam herbarium besorozàsa is serényen folyt. A nôvénytani osztàly tôrténetében a legnevezetesebb év volt az 1892. év. Ekkor a botanika nagynevü munkàsa és pàrtolôja néhai Haynald Lajos dr. biboros, kalocsai érsek végrendeleti intézkedése értelmében vilàghirü nôvény-gyüjteménye és botanikai kônyvtàra az osztàly tulajdonàba került. A csekély szàmitàssal negyed milliô forint értékü gyüjtemény és kônyvtàr àtvétele a növ. osztàly kikôltôzését tette szükségessé a Nemzeti Muzeum palotàjàbôl. 1892. jan. 22-én foglalta el az osztàly ûj helyiségeit az V. ker. Széchenyi-utcza 1-so szàma a., a II. emeleten kibérelt 17. és 23. sz. lakàsokban (4 utczai kétablakos szoba, 3 kétablakos és 3 egyablakos udvari szoba, 3 elôszoba, 2 konyhai helyiség, 2 kis sôtét helyiség, ôsszesen 17 helyiség). Az àtkôltôztetett gyüjtemények kôzül a rendezett gyüjteményeket még 1892. januàr hô folyamàn felàllitottàk az ûj helyisé- gekben, teljesen a régi beosztàs szerint; a még rendezetlen gyüjteményeket pedig egy külôn szobàban raktàroztàk. A kônyvtàr is csak ideiglenesen csoportosittatott. 1892 (XII. 15)-ben még egy nevezetes gyüjteménynyel gyarapodott az osztàly s ez volt a 84 fascikulust tevô, 600 frtért megvàsàrolt Vàgner Lajos-féle herbàrium, mely kôrül- belôl felerészben màrmarosi nôvényekbôl àllott. 1892-ben az osztàly személyzete is gyarapodott egy szolgàval, ki az osztàlyban kapott két kis udvari szobàbôl és konyhàbôl àllô hivatalos lakàst, és rendszeresitte- tett egy dijnoki àllàs is. Mint dijnokok nyertek alkalmazàst Perlaky Gàbor, majd Francé Rezsô és rôvid idôre Dvoràk Emil tanàrjelôltek. Utôbb (1896. II.) Bernàtsky Jenö tanàrjelôlt lépett be dijnoknak, ki ugyanezen év VIII/1. segédnek neveztetett ki. 1893-ban a Résely-féle gyüjtemény került vétel ûtjàn 122’50 frtért az osztàly birtokàba ; nagyrészt csallôkôzi nôvényeket tartalmazott. Istvànffi alatt a következö években is szépen gyarapodott az osztàly gyüjteménytàra ; nôvedéklajstroma, melyet Istvànffi 1890. III/29. kezdett meg, következö nevezetesebb gyüjteményeket tüntet elô : „Linhart Magyarorszàg gombài I—V. centuria; Istvànffi 300 erdélyi phanerogam nôvény; Sydow Mycotheca Marchica 26—43 centuria; Herpell Praeparierte Hutpilze 6 Liefg; 270 viasz- és gipszminta; Perlaky 130 magyarorszàg! és 130 horvàtorszàgi nôvény; Schwalb 272 szàritott gomba; Nordstedt-Wittrock Algae aquae dulcis exsiccatae 21—25 fascikulusai ; Möller J. D. 30 drb mikroszkopos készitmény bala- toni diatomaceàkbôl; Széchenyi Béla grôf keletàzsiai expeditiôjànak 400 nôvénye ; Hazslinszky moszat- és Sphaeriagyüjteménye, 44 fascikulus (500 frtért); Zay tengeri moszatok; Holub E. dr. délafrikai nôvények és nôvényi részek 93 példàny üvegekben; Kryptogamae exsiccatae I. cent, a bécsi udvari mûzeum kiadàsa; Simonkai L. 200 kritikus magyarorszàgi phanerogam nôvény (30 frtért); Vandas 150 bosnyàk és herczegovinai phanerogam nôvény (30 frtért); Kossuth Lajos herbàriuma 30 fascikulus; Roumeguére, Fungi exsiccati Gallici, Il fasc. (186 frcs.-ért) és Algues des eaux douces