A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

294 Nôvénytâr 1842 —1850, 3 k. stb. — Egyéb, keletàzsiai, amerikai, ausztràliai flôramüvek igen szép szàmmal vannak. Közülök azonban csak olyanokat emlitek meg, melyeknél fogva a novénytani osztàly kônyv- tàra külföldön is hiressé vàlt, értem a nagy illusztràlt diszmüveket, melyek kônyvtârunk értékét és gazdagsàgàt oly nagy mértéfcben emelik. A kôvetkezôkben emlitett müvek tehàt mind vagy folio- vagy legalàbb negyedrétalakuak s mind illusztràlva vannak: Beddome, Icones plantarum Indiae orientalis, 1874. — Burmann, Thesaurus Zeylanicus. 1737. — Burmann, Flora Indica, 1768. — Blume, Flora Javae, 1828—1858. 5 k. — Blume, Rumphia, 1835—1848. 4 k. — Horsfield, Plantae Javanicae Rariores, 1838—1852. — Roxburgh, Plants of the Coast of Coromandel, 1795—1819. 3 k. — Rumphius, Herbarium Amboinense. 1741—1747. 4 k. — Wight, Spicilegium Nellgherrense, 1851. — Wight, Illustrations of Indian Botany, 1840—1850. — Wight, Icones plantarum Indiae Orientalis, 1840—1853. 6 k. — Burmann, Plantae Africanae, 1738. — Engler, Monographien afrikanischer Pflanzen-Familien. 1898. — Guillemin, Pertollet et Richard, Florae Senegambiae Tentamen, 1830—1833. — Catesby, The natural history of Carolina, Florida, 1754. — Hooker, Flora Boreali-Americana, 1840. — Karsten, Flora Columbiae, 1858—1869. — Aublet, Histoire des plantes de la Guiane françoise. 1775. 4 k. — Arrabida, Flora Fluminensis, 1827. H k. — Ruiz et Pavon, Flora Peruviana, 1898. 4 k. — Tussac, Flore des Antilles, 1808—1827. 4 k. — Martius, Flora Brasiliensis, 1852 ôta. Eddig 15 kötet, mindegyik két részbôl àll. — Bentham et Mueller, Flora Australiensis, 1863—1878. 7 k. — Jokusai Ji-numa Sen-sei, Soo-mok dzu-sets, 1856, 20 k. (japàn botanika). II. SZISZTEMATIKA. A novénytani osztàly kônyvtàràban a florisztikai müvek utàn a szisztematikai müvek a leg- fontosabbak. Târgyuk valamely természetes nôvénycsoport tüzetes ismertetése, sokszor tekintet nélkül arra, hogy az illetô nôvények milyen orszågban, vidéken fordulnak elô. A fôelv mindig valamely nôvénycsoport rendszeres, ôsszefoglalô ismertetése oly czélbôl, hogy az illetô nôvényeknek a nôvény- orszàgban valô hovatartozandôsàga àllapittassék meg, vagy pedig hogy az illetô csoporthoz tartozô nôvényeket egymàstôl élesen s alaposan megkülönböztethessük. A nôvénytani osztàly kônyvtàra a szisztematikai müvek beszerzése alkalmàval is arra az àllàspontra helyezkedik, hogy elsô sorban a Magyarorszàgra vonatkozàssal birô müvek szerzendôk be. A mellett még meg kell jegyezni, hogy kônyvtârunk a beléje sorozott Haynald-kônyvtàr alapjàn e téren is nagy illusztràlt diszmüvekkel tünik ki. Erdekes szisztematikai mü eredetiségénél fogva s együtfal nagy tôrténeti becsü pl. a kôvetk.: Josephus Pitton Tournefort, Institutiones Rei Herbariae, 1719. 3 k. — Mai nap a legfontosabb, àltalànos érdekü szisztematikai mü ez: Engler und Prantl, Die natürlichen Pflanzenfamilien, 1887. 15 kötet. — A cryptogam nôvények kivàlô ôsszefoglalô müve a Rabenhorst-féle Kryptogamenflora von Deutsch- land, Oesterreich und der Schweiz. — Az algàk (moszatok) specziàlis irodalma meglehetôsen gazdag. Agardh, Kützing, De Toni, Van Heurck, Schmidt s màsok alapvetö vagy ôsszefoglalô müvein kivül van még szàmos màs algologiai müvünk, mint pl. Cooke, British Freshwater Algae, 1882—1887. 3 k. — Harvey, Nereis Boreali-Americana, 1858. — Frauenfeld, Die Algen der dalmatischen Küste, 1855. — Filarszky, A Charafélék, 1893. — Még bövebb a gombàkra vonatkozô irodalom; külônôsen sok az illusztràlt mü, mint pl. a Baria, Bulliard, Berlese, Clusius-Istvànffi, Corda, Cooke, Fries, Krombholz, Sowerby, Tulasne, Vittadini stb. müvei. — A mohokrôl is vannak nagy illusztràlt müvek, pl. a kôvetkezô szerzôktôl: Hedwig, Hooker, Dozy et Molkenboer, Sullivant. — A Pteridophytàk irodalma szintén igen szép munkàkkal van képviselve. Ilyenek: Fée, Mémoires sur la famille des Fougères, 1844. — Hooker and Greville, Icones Filicum, 1831. 2 k. folio. — Hooker-tôl még szàmos màs mü. — Moore, The Ferns of Great Britain and Ireland, 1855. Tovàbbà Eaton, Kunze, Lowe, Mettenius s màsok müvei. — A legnagyobbszerü müvek azonban viràgos nôvényekrôl, gymnosperm, monocotyl és dicotyl nôvényekrôl szôlnak. Példànak itt is csak éppen egynéhànyat emlitek meg: Andrews,