A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

XXVIII A Magyar Nemzeti Muzeum alapi'tåsa es fejlodese a mai napig Pollack Mihåly fôalkotâsa, a Magyar Nemzeti Müzeum palotåja, a melynek épitési munkàit a nådor az egész idô alatt folyton személyesen tartotta szemmel, fôvàrosunknak ma is legszebb épülete. A Magyar Nemzeti Mùzeum a rômai csåszårsåg stiljében egyszerü nemes és nagy arânyokban épült négyszôg idomù kétemeletes épület, nyugati hosszoldalàn 34’yo m. széles és 15’so m. mély porticussal, a mely 8, egyenkint 15*?o m. magas corinthusi oszlopon nyugszik; a nyilt lépcsô az elôcsarnokba vezet, melynek különösen lapos mennyezetü rotundåja épitészeti szempontbôl neve- zetes, a mennyiben ennek 14*7o m. âtmérô mellett csak 1.43 m. boltiv magassâga van. A mùzeum fôlépcsôje a diszterembe, a fôrendihâz mostani ideiglenes üléstermébe vezet, mig az épület tôbbi oldalàt az elsô és måsodik emeleten a gyüjteménytârak foglaljåk el, a melyekbe a lâtogatô kôzônség egyelöre a melléklépcsôn jut. A földszint lakåsokra és hivatalos helyiségekre s raktàrokra szolgâl. A Nemzeti Mùzeum épülete 31,059 am. területü kertben àll, az épület hossza 109 m., szélessége 70 m., terjedelme a két udvart is beleszâmitva 7893*95 Dm., magassâga a fôpârkâny széleig a pincze padlôjâtôl 28 m., a jårdåtol szâmitva 24 m., az egész beépitett terület köbtartalma 157,659 méter. Bizony méltån mondhatta a nådor Pollack épitésznek, midon neki 1836-ban a megbizåst adta, hogy olyan épület ez, a melyhez foghatö a monarchia területén nem épül! Midon a Nemzeti Mùzeum épitkezése megindult, az eleinte 350,000 utôbb 400,000 pengô forinttal eloirånyzott kôltségvetés keretének betartåsåt a nådor nyomatékosan hangsùlyozta, elôrelâtva azt, hogy a tôbbkôltségek kérdése napirendre fog kerülni, Igy is tôrtént; az årviz okozta kårok s a kôvetkezô évek drågasåga voltak ennek fôbb indokai, ùgy hogy még a Karok és Rendek åltal megszavazott 500,000 pengô forint sem volt elég, mert az épitkezés végôsszege 612,946 forint 53 krt tett ki. A nådor az épitkezési munkåk befejezését kôzelegni låtvån, mùzeumi igazgatôvâ 1843. åpril 8-ån Kubinyi Agostont nevezte ki. Elörehaladott kora és egyébbnemü fontos elfoglalt- såga daczåra azonban még mindig talålt idôt nemcsak a mùzeum leg- fontosabb, de sôt legaprôbb ügyeinek is az elintézésére ; igy midôn buzogànya. 1846-ban a mùzeumi kapus ôltôzetét jovåhagyåsra bemutatjåk neki, azt feleli az igazgatônak, hogy „a kapus szåmåra javaslott magyar ôltôzet ugyan tetszésemet birja, a kardot azonban, miutån a divatozô szokåshoz képest, buzogånynyal lesz ellåtva, mint fôlôslegest elhagyandônak tartom“. És csak- ugyan a Szentpétery Jôzsef hirneves ôtvôs mühelyébôl 1847-ben kikerült ébenfa- nyelü, ezüst buzogåny ünnepélyes alkalmakkor még ma is a mùzeumi kapus jelvénye. A nadornak 1846. decz. 20-ånkelt rendelkezése, hogy a néhai Horvåt Istvån iratait, ezt a nagybecsü irodalmi hagyatékot, a Nemz. Mùzeumba szållitsåk, volt utolsô intézke- dése. Mintha csak a sors megirigyelte volna a Nemz. Mùzeum ùj és szerencsés hely- zetét, a midôn tågas épületében a gyüjtemények együttes felållitåsånak, rendszeres