A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Mészpàtok. 3. Asvånytår (Il-dik rész). Dr. Franzenau Agostontol. HALOIDOK. Az ide tartozo åsvånyok szåma arànylag csekély, egyes fajok azonban a természetben tomeges elofordulåsuk miatt nagy fontossåggal birnak. A kivålo becsü darabokat az alâbbiakban, a termôhely megadåsåval jelzem. A haloidok között a kalomel Avalârol, gazdag anyaga âltal tünik fel. Az ételeinkben füszerül alkalmazott kôsô különbözö szinü es formai vâlfajokban szerepel. Nagy kristâlyü az egyik stassfurti sylvin. Az ezüstnek chlor-, brom- és joddal valö vegyületei között a jodyrit Broken Hill-röl gaz- dagsåga åltal köti le figyelmünket. A fluorit-collectio ezen åsvånyfaj fôtulajdonsâgât, azaz våltozatos szinét mutatja be, mert nem- csak az åtlåtszo szintelentöl az åtlåtszatlanig minden fokozatot megtalåljuk benne, hanem a sårga-, kék-, zöld-, rôzsa-, ibolya- és barna szinüeket több àrnyalatban, söt fluoreskålokat és olyanokat is låtunk, melyeknél a kriståly belseje külsejétôt elütö szinü. Ibolyaszinü kiskristålyok ôsszenovésébol elöällott, fehér mészpåton nyugvô gômbjeivel hazai kapnikbânyai fluoritunk tetszetôsen vâlik ki. Az ivigtuti kryolithdarabok azon kôrülménynél fogva valnak becsesekké, hogy a species kris- tâlytani és optikai viszonyånak pontos meghatårozåsåhoz az anyagot szolgåltattåk. Két matlocki darabbal a matlockit nagyobb kristâlyos tômegét mutatjuk be. A tôrténeti idöben, a tengerviznek a görögorszagi Laurium mellett, antik ölomsalakra, körülbelül 2000 évig tarto hatåsa alatt kelet- kezett az az éles kristålyu âsvâny, melyet termôhelye utân laurionitnak nevezünk szép példânyban van meg. A Boleo mellett talâlt indigokék boleitet szabad és közeten ülö, köbös vagy piramisok össze- nôvésébôl elöällott buzogânyformâjû kristâlyokban birjuk. Fényes és arånylag nagy kristålyai van- nak az Ausztrålia és Chili több helyérôl szârmazô atakamit daraboknak. A timföld tartalmû ivigtuti pachnolith, thomsenolith és ralstonit nevü åsvånyok példånyairol szârmaznak a kristålyok, melye- ken e fajok pontos formai és optikai viszonyai megållapittattak. OXYDOK. Az oxydok között a kvarcz, földünkön a legelterjedtebb åsvåny, a mennyiben ùgy a tôrmelékkozeteknek, mint a kristålyosak nagy részének lényeges alkotô része; kellô csoportositåsban låtjuk annak formai és szini vålfajait és pedig : kristålyos våltozatai között a teljesen åtlåtszo hegyi kristålyt; a szürke füstkvarczot, melynek egyike a 133*5 klgr. sûlyû, „Nagyapö“ néven ismeretes kristålya a svåjczi Tiefengletscher oldalåt képezô grånit odubôl került elö; megemlitjük még, a sårga citrint, a