ForsideBøgerA Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

År: 1902

Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája

Sted: Budapest

Sider: 382

UDK: St.f. 9(074) A Mag

(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)

Søgning i bogen

Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.

Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.

Download PDF

Digitaliseret bog

Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.

Side af 450 Forrige Næste
320 Az àsvâny-ôslénytâr Az algiri Constantine lelethelyü senarmontit és az also-fehérmegyei facebaji tellurit közül, az elôbbi nagykristàlyù. A rézoxyd mindkét varietàsban megvan, ûgy is, mini cuprit és mint az élénk vörösszinü, finom szàlû chalcotrichit Morencibol. Korund anyagunk ezen àsvâny alaki és elôfor- dulàsi viszonyainak helyes feltüntetésére szoritkozik, a csiszolt korund mint sapphir és rubin, gyüjteményünk dràgakô sorozatàba van beosztva. A legbecsesebb vasérczek egyikét a haematitot vagy vörös vaskövet, ûgy kristàlyos, mint mikro- és kripto-kristàlyos darabok képviselik. Az elsö vàltozat között olykor a szines felületü Elba szigeti, az éles kristàlyüak közül szintén az Elba szigeti, tovàbbà még a graubündteni és tawetschi, a finom lemezü kristàlyegyéneknek rosettaszerû ôsszenôvésébôl elôàllô vasrôzsàk a Zillervölgyböl, Szent- Gotthardrôl és Braziliàbôl kiemelendök. Hazai elofordulàsokbôl kivàlô a nagykristàlyù Magyar- Hermànyrôl és a formàkban vàltozatos dognàcskai. A spinell fekete vàlfajàbôl, a pleonastbôl a fényes felületü vesuvi és a hodrusbànyai, a magnetit vagy magnesvasbôl a zermatti 6 cm.-nél egyik irànyban többet mérô igen fényes felületü, az ennél tetemesen nagyobb, de rostoslapü brossoi és traversellai kristàlyok, Roni anyagunkböl a vasköi darabok feltünök. A franklinit, jakobsit és chromitbôl jellegzetes példânyok, a becses dràgakônek alkalmazott alexandritbôl, mely a clirysoberyll vâltozata, kivàlo kristàlyok vannak gyüjteményünkben. A haus- mannit, minium, pseudobrookit és braunit darabjaink gazdag termésüek. A kassiterit vagy ônkô fennött kristàlyos, bennôtt tömegü és màsodlagos fekhelyeken talàlt darabokkal, a titansav anhydrit hårom modificatiôja közül a rutil szabad, fennôtt és kvarczban vékony tüformàjü kristàlyokkal bennöve, az anatas hegyes piramisos és oszlopos, a brookit virgeni nagy szabad és szintén fennôtt kristàlyokkal minden nevezetesebb elôfordulàsaibôl szerepel. A macskamezei pyrolusit és a bélabànyai diaspor darabjaink szépség tekintetében a versenyt igen elônyôsen megàlljàk a külföldiekkel szemben. A göthitnek ûgy a kristàlyos, mint a bàrsonyszerü, Pfibramon talàlt vàlfaja nemkülönben az arànylag nagy és szép fcristàlyokat hordô manganit stufàk figyelemre méltôk. A vasérczek közül a legelterjedtebb, a barna vaskô vagy limonit az anyagàt jellemzô hatà- rozott formåval nem bir, azaz idàig kristàlyodva nem talàltuk ugyan, de annàl vàltozatosabbak esetleges formài. Ismerjük finom rostokbôl ôsszeàllô gömbös, szöllö vagy vesealakü, cseppkôves, finom szàlakbôl hàlôszerüen összetett tömegekben, sima vagy érdes felülettel, nemkülönben tömör és agyagos vàlfajokban, azutàn mint oolitos vasérczet, babérczet, gyep- és mocsàrérczet. Eme külön- bözö vàltozatok mindegyike, ugyszintén a xanthosiderit, bauxit, brucit, gibbsit, sassolin, psilomelan és wad igen jo darabokkal vannak gyüjteményünkben képviselve. KARBONATOK. A karbonàtok között elsö helyen a szénsavas meszet emlitem. Ez a kvarcz utàn a legelterjedtebb àsvàny földünkön, azonfelül mint kôzetnek is igen fontos szerepe van. Hasonloan mint a kvarcznål, ezen anyag különbözö vàlfajainak megjelolésére is màs-màs nevet alkalmazunk: a sza- bad kristàlyos, individualizàlt vàltozat neve mészpàt vagy calcit ; az aggregàltak között a rostosnak cseppkö, a szemcsésnek vagy a tömörnek mésztuff vagy mészkô a neve. Utobbinak igen gyakori szemcsés vâltozata, mely ûgy a kristàlyos palàk, mint az üledékes formàtiok kôzé ékelten talàltatik, a màrvànyt szolgåltatja, a melyhez még a szépen szinezett, tömör halmazàllapotû mészkôvet is szokàs sorolni. A lumachellben betelepült kagylôhéjak tarka szinü reflexeket idéznek elô. Az oolitos mészkô (ikra-kô), csupa kis gômbôkbôl, a kréta. mikroszkopos kis szemcsékbôl, az ügynevezett hegyitej, fehér porbôl van ôsszetéve. A szénsavas mész romboederes alakulatù fàlfaja, a calcit igen vàltozatos kristàlykombinà- tiôkat mutat, nem kevesebb mint 170 alakot tanultunk rajta megismerni. Az egyszerü, csakis a romboedert mutatô elôfordulàsok porettai, hüttenbergi, freibergi és pribrami, a vékony tàblàsak andreas- bergi és schneebergi, az oszloposak andreasbergi, schneebergi és egremonti termôhelyekrôl vannak kiàllitva, a tôbbi skalenoederes formàjù; ez utôbbiakhoz tartoznak: az izlandi teljesen àtlàtszô, a joplin countyi, guanojuatoi, derbyshirei, dauphinei és a niederrabensteini calcitok. Hazai anyagunk között