A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

328 Az åsvany-oslénytår E gyüjteményben feltunik a Titanotherium Prouti-nak nagy koponyåja, melynek az eros, kiszélesedô jåromcsontja és a homlokon lévô két eros és küpalakü és szarvak felvételére szolgàlô kidü- dorodås sajåtsågos formåt kölcsönöz. Kicsi, nyulånk ållat az Oreodon Culbertsoni, melyrôl a tôkéletes koponyàn kivül még felso és also fogsorokat is birunk; mig ezen ållat az anoplotheriumhoz hasonlit, addig a következö kettô inkåbb a palaeotheriumhoz åll kôzel. Ertem a Mesohippust Bairdit és az Anchitheriumot, az elsobol a koponya és az also ållkapocs, a måsikbol fogak vannak kiållitva. Szarvasféle ållat a Palaeomerix, mely kôzel rokona a jelenleg a Sunda szigeteken élô muntjåk szarvasnak. A Hyopotamus americanus a fönt emlitett Anthracotheriumnak rokona, csakhogy ez zsengébb és nyulånkabb ållat mint amaz, jöl megtartott felso és also fogazattal van képviselve. Igen sajåtsågos ållat az Elotherium imperator, mely a suideåkhoz, tehåt a disznok csoportjåhoz tartozik. Allkapcsait feltünö hegyes, egymåstol tåvol ållo fogak jellemzik. Egész tôkéletes fejét låthatni a Machairodus felinus-nak, kicsi, de borzasztô fogakkal fel- fegyverkezett ållat, mely a ragadozo és hüsevô typust legtisztåbban mutatja. Hyaenodon horridus szintén tôkéletes, ép megtartott fejével szerepel a tårban, nagy, eros és éles fogaival liatalmas és félelmes ragadozo lehetett. Az orrszarvuak, melyek azon korszakban Amerikåban is éltek, a gyüjteményben a Rhinocéros occidentale fogsorozatåval vannak képviselve, a melyhez csatlakoznak szarvnélküli rokonai, az Acero- therium Leidyi, és a Hyracodon nebrascensis, mind a kettô szép fogsoros ållkapcsaival, mely utôbbi kônnyed låbaival inkåbb lôra emlékeztet. A rhinoceridåk legkirivôbb alakja azonban a Metamynodon planifrons, melynek ôriâsi jårom- csontokkal ellåtott feje, erôs zåpfogai és agyaros ållkapcsa åltalånos fôltünést kelt. Ezen érdekes és rendkivül becses tårgyakért fogadja dr. Semsey ur fiålås köszönetünket. A felsoroltaknål fiatalabb diluviålis koru emlos fauna nagyszerü gyûjteménynyel van képviselve, melyhez hasonlot Europåban csakis az orosz fôvàrosban, Szt.-Pétervàrott talålunk. Az egyik nagy szekrényben vannak az ôs barlanglakok kiållitva. Itt feltünnek a barlang- medvének, Ursus spelaeusnak oriåsi koponyåi, végtagbeli és egyéb csontjai, melyek tôbbnyire az igriczi barlangbol Biharban szårmaznak. A csontrågåstol erôsen lekopott fogakkal mutatja be magåt a barlangi hiena, a Hyaena spelaea, a mely ållatnak fogsorain kivül szép teljes koponyåja tunik fel. Ez is az igriczi oduban talålta- tott, a melybôl a barlangi farkas, Canis spelaeus csontrészei is szårmaznak. Ezen hely legbecse- sebb itt kiållitott darabja azonban a barlangi tigrisnek, Felis spelaeanak ép és tôkéletes fogazattal fôlfegyverkezett koponyåja, melynek szépsége és nagysåga megérdemli, hogy megbåmuljåk. Ez Kornis Emil grof ajåndéka. A szabadban lako magyarhoni diluvialis ållatok közül feltünnek a szarvasok, melyek kôzül az oriås szarvas, Cervus eurycerus hatalmas agancsalval különösen imponål és mely jol megtartott koponyåkkal van képviselve. Szép jåvorszarvas Cervus Alces és iramszarvas agancsokat is låtunk gyüjteményünkben, mely két utôbbi alak él ugyan még a jelenkorban, de hazånkban kihalt. A tülkösök kôzül a domborü homlokü Bison priscus 7 szép koponyåval és 20 csapos homlok- csonttal, a sokkal ritkåbb Bos primigenius pedig 4 koponyåval van képviselve. Mind a kettô nålunk kihalt ållat. Nålunk ezen korban nem volt ritka egy nagy orrszarvü, Rhinoceros tichorhinus, mely a harmadkorunål nagyobb volt. Ennek 5 nagy koponyåja, tôbb ållkapcsa és fogsora van kiållitva, nemkülönben egyéb csontja is. A gyüjtemény fénypontja azonban ama remek sorozat, a mely a diluvialis, elefånt az Elephas primigenius csontmaradvånyaibol åll. Ezen hatalmas elefånt, mely kôzônségesen Mammuth-nak neveztetik, hazånk siksågån és domb- vidékén nagy csordåkban élt, csontjait gyakran talåljuk, különösen a Duna és Tisza vôlgyében.