A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

10 A Széchényi orszâgos kônyvtàr 1891-ben a Korvin-kôdexek szâma a kirâly ajàndékâbôl kettôvel emelkedett. Mind a kettô a diszesebbek kôzül valô. Az egyik Francesco del Chierico, a màsik Attavantes remekmüve. 1892-ben grôf Apponyi Lajos ajàndékâbôl megkapta a kônyvtâr Janus Pannonius verseinek XV. szâzadi kôdexét, Istvânffy historiâjânak eredeti kéziratât és Bethlen Farkas historiâjânak egykorù kézirattal bôvitett kiadâsât. 1893-ban néhai Wenzel Gusztâvnak több ezer oklevélbôl és szâznâl tobb kéziratbôl âllô gyüjteménye jutott vétel ùtjân a kônyvtârba. 1894-ben ajândékba kapta a kônyvtâr Kossuth Lajosnak 4303 kôtetnyi kônyv- târât. A kézirattâr szintén ajândék ùtjân Waltherr Lâszlô irodalmi hagyatékâval gazdagodott. A levéltâr legbecsesebb gyarapodâsa pedig Kossuth Lajos iratainak és levelezésének nagy tômege volt, mely 100,000 frtnyi vételâron jutott a nemzet tulaj- donâba. Ez évben vették meg grôf Kreith Bélânak a szabadsâgharcz tôrténetére vonatkozô gyùjteményét is, mely 489 drb iratbôl és 1404 nyomtatvânybôl âllott. 1895-ben Lanfranconi Eneânak 4759 kötetböl âllô nagybecsü kônyvtâra került a Mùzeumba. Egy müncheni ârverésen 1505 mârkâért magyar területen, Zenggben, glagol betùkkel 1494-ben nyomtatott misekônyv teljes példânyât vettük meg. Ezen- kivül a kônyvtâr a maga csereanyagâval is hozzâjârulvân ahhoz, hogy a Münchenben ôrzôtt Hunyadi-levéltâr a nemzet tulajdonâba menjen ât, ezért kârpôtlâsul az orszâgos levéltârtôl becses kéziratokat és gazdag oklevél-sorozatot kapott. Ez utôbbinak legelsô darabja Kâlmân kirâly 1109. évi oklevele a veszprémvôlgyi apâczâk részére, mely levéltârunknak ezôta legrégibb eredeti okirata. 1896-ban dr. Mészâros Kâroly néhai Horvât Àrpâdnak ritka szakértelemmel ôsszegyüjtôtt, mintegy 4200 kôtetnyi kônyvtârât adta ajândékba. A kônyvtâr anya- gânak, mely külônôsen a magyar irodalom termékeiben volt gazdag, kôrülbelül fele hiânyt pôtolt a Mùzeum kônyvtârâban. Ez évben került ôrôk letétemény gyanânt a Mùzeumba az alapitô grôf Széchényi-csalâd nagyterjedelmü levéltâra. A kônyvtâr ez évben 61,000 frtra becsült anyaggal élénk részt vett az ezredéves orszâgos kiâllitâsban. 1897-ben Darnay Kâlmân Kisfaludy Sândornak 2149 kôtetbôl âllô kônyvtârâval gazdagitotta a Mùzeumot. Ekkor kerültek ide Szigligeti Ede és Hugo Kâroly irodalmi hagyatékai. Gazdag gyarapodâsa volt a kônyvtârnak az ezredéves orsz. kiâllitâs alkal- mâbôl; nevezetes oklevelekröl, kéziratokrôl több szâz darabbôl âllô fényképgyùjtemény és egyéb mâsolatok készültek, melyek a nagy nemzeti ùnnepnek maradandô emlékei. Korvin-kôdexeink szâma is gyarapodott egygyel; jutânyos csere ùtjân a serajevoi orsz. mùzeumtôl megszereztük a tizenegyediket, mely külônôsen szép eredeti bôrkôtésénél fogva nevezetes. Az 1898. év korszakot alkotô a kônyvtâr tôrténetében. Ekkor lépett életbe a nyomdai kôteles példânyok beküldése felôl intézkedô 1897. évi XLL tôrvényczikk, mely a Nemzeti Mùzeumot abba a helyzetbe juttatja, hogy az a hazai irodalmi ter- mékeknek valôsâgos letéteményesévé lehet. Ez évben kaptuk meg Pulszky Ferencz irodalmi hagyatékât és kiterjedt levelezését. Megszereztük Szendrei Jânosnak 2243 darabbôl âllô oklevélgyüjteményét.