The Millennium Of Hungary And The National Exhibition

EZER ÉV! WS^vid kor az ido soha meg nem pihenö nar folyamåban és mégis mily ôriâsi idôszak egy nemzet fejlodéstorténetében ! Ezer év viharzott el azôta, hogy a nemes magyar nép elhagyvån cis hazàjàt, Arpåd a hönalapitö vezér- lete alatt åtlépte ez erdös, bérczes, napsugaras orszåg hatärait s millid szivek ujjonganak most a roppant jelentôségü évforduld felé. Mert ime, nemzetek és népek születtek és haltak el ez ezer esztendö alatt. A mult idok ôlében sok nemzet tragikus sorsa van eltemetve ; forradalmak és testvérhåboruk dültak az egycs népek között s nem egy tôrzs bukott le a fényes magaslatrdl, a melyen ållott. A korszakok romjain uj korszakok tåmadtak, a népek sirjån uj népek keletkeztek, de Magyar- orszåg erosen ållott e harczok és viharok köze- pette. Életfåjånak gyökerei mélyek és erösek valånak,, mint a nemzet lelke. Igaz, hogy. a midta Arpåd e szép hazåt elfoglalta, mindig külsö harczok és belso villongåsok .tépték a nemzet szivét; tdrdk-tatår pusztitotta, testvér- harczok råzkddtattåk meg az orszågot, de a magyar nép szent tdrekvéssel dvta meg nem- zeti jellegét, a honszeretet és nagyjainak kul- tuszåt, osi tradiczioit és nagygyå lett külsö és belso ellenségei daczåra. E folytonos harczok sok ideig akadålyoztåk meg a kultura fejlodését. Hosszü szåzadokon åt ugaron hevert a nemzet sole nemes tehetsége. Ipara, kereskedelme, müvészete és irodalma messze elmaradt a többi eurdpai kulturållamok mögött. De mindezt pdtolta az utolsd évtizedek- ben. A nemzeti ujjàszületés nagy korszaka dta ériåsi léptekkel haladt a kultura eszménye felé s ma mår dicsôségesen uralkodd I. Ferencz Jdzsef kiråly ideje alatt büszkén mérkdzhetik a többi nemzettel. Ugyszdlvån egy ugråssal érte el azt, a mit mås nemzet csak szåzados fejlô- déssel érhet el. És minden évtized ujabb diadalt jelent a nemzet életében. E diszmü kiaddja tiz esztendeig volt tåvol Magyarorszågtdl ; ezalatt bejårta az d és uj vilåg minden nevezetes orszågait és vårosait, låtta a modern nagy kulturnemzetek roppant fejlodését és ime, mire visszatért tiz esztendö utån, mily örömteljes meglepetés vårt rå. Ott låtta a nemzetet azon a magaslaton, a melyen a többi nagy nemzet ållt; låtta, hogy a nemzetet sajåt benso ereje, nemzeti egyéni- sége és temperamentuma emelték és tették ké- pessé arra, hogy lépést tartson a többi kultur- nemzettel. Kereskedelme, ipara, irodalma, müvé- szete mind egyenrangü a többivel. A fovåros pompås folvirågzåsa, épitkezése és mindaz, a mi egy orszågot nagygyå, boldoggå és gazdaggå tesz, föltalälhatö ez orszågban.> Ez birta rå e sorok irdjåt, hogy e diszalbumot kiadja a milleniumi kiållitås alkalmåra, a mikor itt a nemzet ki fogja tårni mindazt, a mit produ- kålni tudott. Kiadta e diszmüvet a magyar kor- måny, a magyar kir. ållamvasutak, a kiållitås igazgatdsågånak és a székes fovåros stb. tåmo- gatåsåval és kôzremükôdésével, hogy miutån a nyelv;szegény a fejlôtiéS e nagysågåt leirni,tké- pekben mutassa meg a külföldnek, hogy mire képes egy nemzet rovid- évtizedek alatt. Hadd jöjjön ide a franczia, az angol, az olasz, a német és valamennyi, a ki sajåt nem- zetének a nagysågåra büszke, és båmulja meg a kiållitås csodåit s a nemzet nagy életre- valosågåt. Laurencic Gyula. TAUSEND JAHREI Bin kurzer Abschnitt in dem nimmer ruhenden Strome der Zeit, und doch welch’ ein rie- siger Zeitraum in der Entwickelungsge- schichte einer Nation! Tausend Jahre stürmten vorüber, seitdem das edle Ungarvolk unter der Führung des Helden Arpåd sein altes Vaterland verliess und die Gemarkungen dieses waldigen, felsigen und strahlenden Landes überschritt. Die Herzen von Millionen und Abermillionen jubeln jetzt dem vielbedeutenden Jubiläumsjahre ent- gegen. Denn siehe da! Völker und Nationen ent- standen und starben in diesen tausend Jahren; im Schosse der Vergangenheit sind manche tragische Schicksale grosser Völker begraben. Revolutionen und Bruderkriege sah man erstehen und gar viele Stämme stürzten herab von der glänzenden Höhe die sie erklommen. An den Ruinen der Zeiten, am Grabe der Völker erhoben sich neue, um neuen Kämpfen entgegenzugehen ; doch Ungarn stand fest inmitten dieser Kämpfe und Stürme. Wohl ist es wahr, dass seit Arpåd dieses schöne Vaterland erobert, fortwährende äussere und innere Kämpfe das Land durch- wühlten. Bruderkriege erschütterten seine Völker, doch der Ungar wahrte mit heiligem Eifer seinen nationalen Charakter, stand treue Wache über dem Kultus hehrer Vaterlandsliebe und ward gross, trotz seiner zahlreichen inneren und äusseren Feinde. Diese Kämpfe hinderten lange Zeit die Ent- wickelung der Kultur. Industrie, Handel, Kunst und Literatur blieben weit zurück hinter jenen der anderen europäischen Kulturstaaten. Doch alles das holte Ungarn in den letzten Decennien ein. Seit der grossen Zeit seiner nationalen Wiedergeburt ging das Land mit riesigen Schritten und selbstbewusst seinen hohen Kulturaufgaben entgegen und stolz kann es sich heute mit den andern Völkern messen. Es erreichte sozusagen mit einem Sprung, was andere Nationen erst im langsamen Entwickelungsprozess thaten. Der Herausgeber dieses Prachtwerkes war zehn Jahre abwesend von Ungarn; in dieser Zeit bereiste er die wichtigsten Punkte der Welt; er sah die grossartige Entwickelung der modernen Kulturstaaten und siehe, als er nach zehn Jahren wieder zurückkehrte, welche Über- raschung ward ihm zu theil! Auf jener Höhe sah er seine Nation, wo die anderen standen, die er bereiste; er sah es, dass sich dieselbe mittelst ihrer eigenen innern Kraft, ihrer nationalen Tüchtigkeit und ihres schwungvollen Tempera- ments zu bedeutender Höhe erhob unter der glor- reichen Regierung unseres geliebten Königs Franz Josef. Das wunderbare Aufblühen der Hauptstadt, ihre Bauten und Paläste und alles, was ein Land gross, glücklich und reich macht, sind heute zu finden in diesem Lande. Das alles hat den Verfasser dieser Zeilen dazu bewogen, dieses Prachtwerk herauszugeben anlässlich der denkwürdigen Aus- stellung, wo die Nation alles entfalten wird, was sie Grosses produziren konnte. Er gibt dieses Prachtwerk heraus, unter Aegide des königlich ungarischen Handelsministeriums, der ung. Staats- bahnen und der Milleniums-Ausstellungs-Direktion, sowie der Haupt- und Residenzstadt Budapest etc. damit es, da die Sprache hierzu zu arm ist, mit Hilfe von getreuen Abbildungen dem Aus- lande zeigen soll, was eine Nation im Stande ist, die sich in so kurzen Decennien aufrafft. Sie mögen kommen, die Amerikaner, Deutschen, Engländer, Franzosen, Italiener, alle, die mit Recht stolz auf ihre Kultur sind und urtheilen über die Wunder der Ausstellung und die Begabung der Nation, die sie ins Leben gerufen. Julius Laurencic. MIDGE ANNÉES! Mille années — c’est là un moment bien court dans la succession infinie des âges de l’Humanité, et cependant quelle époque colossale dans l’histoire d’une Nation! Dix siècles se sont écoulés depuis que le peuple magyar, quittant ses premiers foyers et conduit par le grand fondateur de sa patrie, a pénétré dans la Hongrie — et voilà qu’aujourd’hui des millions de coeurs manifestent la joie la plus intense, la plus délirante, à la célébration des fêtes qui vont clore le premier millénaire de l’Etat hongrois. Et cette joie a bien sa raison d’être! Si l’on parcourt l’histoire de ces dix siècles, partout on voit les nations succéder aux nations et plusieurs d’entre elles sombrer dans des cataclysmes. Des rêvolutions, des guerres extérieures, des luttes intestines ont ravagé bien des peuples que ces bouleversements précipitèrent à bas du glorieux piédestal où ils s’étaient élevés. Au milieu de la tempête universelle, la Hongrie s’est pourtant maintenue debout, car sa puissance de vivre et de se développer était aussi résistante que vigoureuses étaient sa foi et son âme. Et pourtant, des guerres extérieures et civiles ont, à plusieurs reprises, éprouvé la nation magyare. Tour à tour dévasté par des ennemis extérieurs ou encore par ses propres enfants, le peuple hongrois n’en a pas moins conservé intacts sa nationalité, son culte patriotique et ses anciennes traditions. Il est vrai que ces luttes ont longtemps arrêté son développement et, pendant plusieurs siècles, frappé de stérilité sa force vitale ... Eh, bien, malgré tout, la Hongrie a renversé les obstacles opposés à sa marche en avant, et ces derniers lustres ont été pour elle une période de merveillenx épanouissement. Depuis le moment où la nation a pu s’élancer hors du tombeau où elle était enfermée, elle marche à pas de géant vers des idéals de civilisation et de bien-être, et aujourd’hui déjà elle peut soutenir la con- currence avec les autres nations. D’un seul coup, elle a effectué ce qu’un autre peuple n’avait pu atteindre que par un travail de plusieurs siècles. L’éditeur de cet ouvrage avait été absent de Hongrie dix années durant. Il a parcouru les pays les plus civilisés des deux Mondes, il a séjourné dans les villes les plus importantes et il a vu le progrès effectué par les grandes nations. Et voilà qu’en rentrant en Hongrie, il voit la nation magyare au même niveau que les autres, il constate qu’elle s’y est élevée par ses propres forces et tout en conservant son individualité. Les splendeurs de la capitale de la Hongrie et des magnifiques régions qu’à chaque pas on rencontre dans les provinces, ont décidé l’auteur de ces lignes à publier cet Album à l’occasion de l’Exposition millénaire nationale. Ajoutons aussi que cet Album paraît sous le patronage et avec le bienveillant concours du Gouvernement royal hongrois, des Chemins de fer de l’Etat, de la Direction de l’Exposition millénaire et de la Ville de Budapest etc. Comme aucune langue du monde ne serait capable d’exprimer convenablement l’importance des progrès réalisés par la Hongrie, l’auteur a eu recours à l’image pour présenter aux étrangers ce qu’une Nation remplie d’une noble ambition est capable de créer dans le court mais vertigi- neux délai de quelques décennaires. Que les étrangers accourent donc, quelles que soient leur nationalité et leur langue, ils demeureront éblouis, stupéfaits, émerveillés à l’aspect de cette puis- sante et prodigieuse vitalité. Jules Laurencic. A THOUSAND YEARSI a short space indeed in the incessant flow of Time, and yet an immense epoch in a nation’s life. One thousand years have passed, since the noble and gallant Hungarians have left their ancient home in the far East and led by Arpåd the Founder, crossed the forestclad border-hills of this sunny land, and now millions of hearts are throbbing in the expectation of this event- ful anniversary. Many a nation has been engulfed in the whirlpool of time and many a noble race has been annihilated or consigned to oblivion by wars and strifes during these centuries. The ashes of ages prepared the soil for new epochs, and new generations arose out of the remuants of vanished races, but in the midst of catastrophes Hungary firmly kept her place, for she derived strenght from her children’s soul. Fearful tempests swept over tbis country since Arpåd took possession of it. Weakened by external and internal wars, devastated by Tar- tars and Musulmans, rent to its very founda- tion by discord it yet stands erect, defended by a people that ever held sacred its great tradi- tions, and which always kept high and pure the standard of patriotic love and honour. These continuous strifes could not fail to check the cultural development of the country and for many centuries the noble qualities of the nation have lain barren, and thus she remained far behind other nations in many respects. A few decades of political liberty were sufficient to alter all this. Under the mild and glorious rule of our beloved King Francis Joseph I. this country has been, so to say, newly born, and by its resources and natural elasticity it attained in an ineredibly short space of time, in leaps, all that other nations had to fight for during centuries, and every half decade now marks an other bold advance in its progress. The editor of this work has been absent from Hungary for ten years, roaming over many parts of the Globe, having ample opportunities of observing the gigantic progress of mankind. On returning home, he was agreably surprised, to find the intellectual and industrial conditions of this, once oppressed and despised nation, rising to the level of other highly developed nations. He noticed with joy that the nation had been able to make such immense strides, in so short a time, by her innate power, her in- dividuality and her energy. Commerce, industry fine arts and science are flourishing, and are reflected, like in a mir- ror, in her public institutions, in the lively traffic and the numerous splendid palaces ador- ning the splendid Capital on the Danube. Encouraged by all this and favoured with the generous patronage of the Government and the support of the Board of Directors of the State railways and the Exhibition, the editor was induced to publish this album as an introduc- tion to the Millennary Exhibition, by which this rising nation invites her sister nations, to corne and to see what a selfrelying people is capable of achieving in so short a time. The publisher begs to recommend this album to the kind consideration of the public, hoping that it will induce many to visit the Exhibition and to judge for themselves whether the Hungarian race has kept pace with the other natibus. Julius Laurencic.