A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

66 A Széchényi orszågos könyvtar Jodok véghlesi vàrkapitànynak honfiùsitô oklevelét, melyet Hunyadi Jànos kormànyzô és az orszàgos rendek àllitottak ki. A széchi-szigethi Thaly csalàd iratainak szàma 2061, ezek között 330 kôzépkori oklevél, adataik Komarom-, Fejér-, Pest- és Veszprém vàrmegyei birtokügyekre vonatkoznak. A gôrgôl és toporczi Görgei csalàdnak 2447 darabbôl allô levéltàra az ôsrégi szepesi csalàd birtokviszonyaira és leszàr- mazàsàra vonatkozö adatokon kivül Görgei Arthur egész 1848 49-iki hadi levéltàràt magàban foglalja, ezek között vannak a nagy hadvezér tàbori parancskönyvei és mùzeumunk kôztôrténeti fontossàgù iratainak egyik legbecsesebb darabja: Kossuth Lajosnak Aradon 1849. augusztus 11-ikén kelt nyilat- kozata, melyben a kormànyzôsàgrôl lemond s a föhatalmat Görgeire ruhàzza åt. A békàsi Békàssy csalàd letéteménye, melynek darabszàma 2537, nem a csalàd iratait foglalja magàban, hanem azon — jobbàra dunàntùli — csalàdokéit, a melyek a Békàssy csalàddal rokonsàg vagy birtokviszonyok ùtjàn ôsszekôttetésben àllottak; elsôrendü nevezetességei kôzé tartoznak az 1498-iki és 1514-iki orszàg- gyülések tôrvénykônyveinek eredeti példànyai. A cserneki és tarkeöi Dessewffy csalàd margonyai àga levéltàrànak, mely 2788 darabot, kôztük 449 kôzépkori oklevelet szàmlàl, ritkasàgai felnyùlnak egészen Kun Làszlô kiràly zavaros korszakàig; itt öriztetik ugyanis az a nevezetes oklevél, melyben a kiràly az 1278-iki làzadàs egyik fôvezérét, Gutkeled Istvàn bànt nyolcz orszàgnagy kezessége mellett, kik pecsétjeiket mind rànyomtàk az oklevélre, kegyelmébe fogadja és orszàgbirôvà nevezi ki. A kapivàri Kapy csalàd 3126 darabot szàmlàlô levéltàra fôleg Zsigmondkori adatokban gazdag, a csalàd osére, Tétényi Andràsra vonat- kozö oklevelek révén, melyek között megvan 1405-ben kapott czimeres levele is, a legrégibb a hazai festett àrmàlisok sorozatàban. A koltai Vidos csalàd 3304 darabbôl àllô levéltàra fôleg vasvàrmegyei vonatkozàsokban gazdag; itt vannak a néhai Vidos Jôzsef alispànnak 1848/49-iki szereplésére vonat- kozô igen fontos iratok és a szombathelyi nemzetôrség szàmadàsai és parancskönyvei. 4000-en alul van a darabszàm a mohàcsi vész elôtti iratokban gazdag jobahàzi Döry csalàd levéltàràban, a péchujfalusi Péchy csalàdnak fôleg sàrosmegyei vonatkozàsù levéltàràban és a borsodi és katymàri Latinovics csalàdnak az ùjabb idôkbôl szàrmazô, de a bàcskai letelepülési viszonyok szempontjàbôl érdekes levéltàràban. Ezutàn terjedelemre két erdélyi levéltàr kôvetkezik : a losonczi bàrô Bànffy csalàd mintegy 4000 darabot szàmlàlô levéltàra, mely a néhai Bànffy Kristôf két fiàtôl, bàrô Bànffy Zsigmondtôl és Làszlôtôl leszàrmazô àgak iratait foglalja magàban és a màr kihalt magyarbényei bàrô Radàk csalàd levéltàra, mely a csalàd utolsô férfisarja, bàrô Radàk Àdàm végrendeleti intéz- kedésébôl nyert a Muzeum ôrôk letéteményei között elhelyezést. A harmadik 4000 darabon felüli levéltàr, a beniczei és micsinyei Beniczkyek pestmegyei àgànak levéltàra, a csalàd ez àgànak leszàr- mazàsàra, tovàbbà Nôgràd, Nyitra, Zemplén és az ezekkel szomszédos felvidéki vàrmegyék tôrté- netére vonatkozô adatokat foglal magàban. Az igazi nagy levéltàrak sorozatàt a kisfaludi Kisfaludy csalàd levéltàra nyitja meg, mintegy 5000 darab irattal, melyek között csak a mohàcsi vész elôtti eredeti oklevelek szàma meghaladja az 1000-et, méltôképen illusztràlva a Csàk nemzetségbôl szàrmazô elôkelô dunàntùli csalàdnak az Àrpàd-korszak kezdetéig felnyulô tôrténetét; pedig a csalàd legrégibb okiratos emlékei nem is a levéltàrban ôriztetnek: a csalàdi levéltàr egy jelentékeny része ma is a csalàd egyik, az egyhàzi pàlyàn szereplö tagjànak kezei között van. A szàmra ehhez legközelebb àllô levéltàr, a kisrédei grôf Rhédeyeké, egy màsik hires nemzetség, az Abàk tôrténetére vet vilàgot 159 kôzépkori okiratàval, kôztük a csalàd 1466-iki czimeres levelével; XVII. szàzadi iratai között különösen azok nevezetesek, melyek Rhédey Ferenczre, Bocskay egyik fovezérére, s a màsik Ferenczre, a fejedelemre vonatkoznak. A soôvàri Soôs csalàd mintegy 6000 darabot szàmlàlô levéltàrànak kôzépkori oklevelei, szàmszerint 720 darab, a Baksa nemzetség tôrté- netét vilàgitjàk meg, adatai fôleg Sàros, Szepes, Abauj és Zemplén vàrmegyékre vonatkoznak. A magyar-nagyzsombori Sombory csalàd 6138 darabbôl àllô levéltàra erdélyi, fôleg kolozsmegyei vonatkozàsokban gazdag. A vàradi Török csalàd levéltàra nem magàra a csalàdra, hanem a vele rokon Etthre és Sôtér csalàdokra vonatkozô iratokat tartalmazza. A tasnàd-szàntôi Becsky csalàd