A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényï orszâgos könyvtär 67 7318 darabbôl àllô levéltàràban a mohàcsi vész elôtti oklevelek szàma 481, ezek legjava a csalådnak a Csàky grôfokkal közös tôrzse, a Peleske nemzetség tôrténetét, elàgazàsàt és birtokviszonyait vilàgitja meg. A nagykàllôl Kàllay csalàd levéltàrànak jelentôségérôl mår volt alkalmunk megemlékezni. A 8011 darab irat között a kôzépkoriak szàma nem kevesebb, mint 6042 darab, tehàt az összes többi csalàdi levéltàrakat felülmulja, s ez ôriàsi szàmmal arànyban àll az iratok tôrténeti jelentôsége. A 48 Àrpàdkori oklevél között két aranypecsétes kiràlyi adomànylevél ôriztetik, IL Andràsé, a melyrôl màr fentebb volt szô és a IV. Béla 1251-iki oklevele, mely, miként amaz, szintén a Brebiriekre vonatkozik s a tatàrjàràs emlékét örökiti meg; a kiràly ugyanis ebben Brebiri Istvånt és Gergelyt ôsi birto- kaikban megerôsitve, azokért az érdemekért kivànja jutalmazni, a melyeket az ellenség elôl hozzàjuk menekülô ki- ràlyuk védelmezésében fejtettek ki. A levél- târ Anjoukori anyaga egyebek közt a kamara haszna neve alatt ismert adônem tôrténetére tar- talmaz nagyértékü ada- tokat; a XV. szâzadbôl föleg a Màtyàs kiràly koràra vonatkozô ira- tok vannak szép szàm- mal képviselve; ezek között van a csalàd ôsének az a birtokado- måny tàrgyàban kelt felségfolyamodvànya, — a maga nemében az egyetlen reànk maradt példàny, — melyre Mà- tyàs kiràly sajàtkezü- I^g irta megerösitö kéz- A gr6f Széchényi csalàd levéltâra. jegyét. A vizeki Talliån csalàd ötvösi àgànak 8158 darabot szàmlàlô levéltâra 237 mohàcsi vész elôtti oklevelet mutat fel, az iratok legnagyobb része a dunântûli vàrmegyékre vonatkozik. Terjedelemre és tartalomra egyarànt megfelel a letéteményezô fôùri csalàd fényes tôrténelmi multjànak a ghimesi és gàcsi grôf Forgåch csalàd levéltàra, melyen az iratok szàma megközeliti a 10,000-et. A kôzépkori iratok szàma itt 1369, tehàt mindjårt a Kàllayak levéltàra utàn következik; a legrégibbek közülök a Hont-Pàzmàn nemzetség tôrténete szempontjàbôl birnak különös érdekkel. Az Anjoukori emlékek közt kivåloan becsesek a Kis Kàroly kiràly tragédiåjånak egyik hosére, Forgàch Balåzsra vonatkozô iratok, köztük Mària kiràlynô 1384-iki adomånylevele, melyben a kiràlynô a kiràlygyilkossàg részletes elbeszélése mellett annak elkôvetôjét Gimes vàrànak adomànyozàsàval jutal- mazza. Az ûjabbkori iratok között elsôrangü fontossàggal bir az 1605-iki korponai gyülés artikulusait magàban foglalô oklevél; s a XVII. szàzadi egész anyag, abbol a korbôl, melyben a csalàd tôrténelmi jelentôségének tetôfokàra emelkedett, egytôl-egyig a legfontosabb àllamokiratokat foglalja magàban. Kivàlôan becsesek a Ràkôczi Ferencz szabadsågharczåra vonatkozô és igazån intim természetü iratok; 9*