A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszâgos könyvtär es ez a leveltar orizte meg L Jdzsefnek a békekotés ügyében grôf Pålffy Jànoshoz intézett levelét és Karolyi Såndornak 1711-ben még a szatmàri béke megkôtése elôtt kiållitott hüségi nyilatkozatåt. A liptdszentivåni Szent-Ivàny csalàd 10,000-nél több darabot szåmlåld levéltåra e régi felvidéki csalad leszarmazasånak adatait a csehorszågi Bagomér comesnek IV. Bélåtdl nyert nemesitö levelétôl kezdve napjainkig teljes sorozatban ôrizte meg s bo kutforråsa az adatoknak azok szåmåra, a kik Liptd és a szomszédos vårmegyék tôrténetét kutatjåk. A széki grôf Teleki csalåd nagyzablàti levéltåra (darab- szåma 13,623), ez uradalom egykori birtokosainak, a Serényi grofoknak iratait foglalja magåban. Hasonid terjedelmüek a karancs-berényi Berényi grofok és az ebeczki Tihanyi csalàd levéltåra!; az elobbiben a kôzépkori anyagon kivül a XVII. szåzad derekån szereplo Berényi Tamåsnak a II. Rakoczy György bukåsa torténetével összefüggö iratai birnak nagyobb fontossåggal. A galanthai és fraknôi grof Esterhazy csalåd mintegy 15,000 darabot szåmlåld levéltåråt nagy terjedelme daczåra nem sorozhatjuk a tartalmilag érdekesebb levéltårak kozé; csupån egy ågnak, a zdlyominak iratait foglalja magåban, mely Miklos nådor testvérétôl, Dånieltol szårmazott le és bår vannak benne a két nådorra, Mikldsra és Pålra vonatkozd iratok s az utdbbinak hårom végrendeletét is ôrzi, anyagånak legnagyobb resze a csalåd ez ågånak birtokügyeire vonatkozik. Ugyanilyen természetüek, de kôzépkori anyaguk gazdagsåga miatt nagyobb figyelmet érdemelnek a motesiczi és keseleôkeôi Motesiczky csalad 18,818 darabot szåmlåld levéltåra, melynek tartalma a csalåd birtokai révén Trenesén, Nyitra, Pozsony, Zdlyom és Turdcz vårmegyék torténetével van ôsszefüggésben, a kellemesi Melczer csalåd 20,169 darabbol allo levéltara, mely fôleg a Szepesség tôrténetéhez jårul becses adatokkal és a szirma- bessenyoi Szirmay csalådnak elso sorban Borsod vårmegyére vonatkozd, 22,344 darabbol ålld levéltåra. A bethleni grof Bethlen csalåd levéltåråval a legnagyobb erdélyi levéltårak egyike került a Müzeumba; itt voltakép két levéltår van együtt felållitva, a csalådnak kôzépkori anyagban gazdag torzslevéltåra, mely azelôtt Bethlenben ôriztetett s mely az Apafiakkal kôzôs tôrzsnek, a Becse-Gregor nemzetségnek tôrténetére vonatkozd adatokat is magåban foglalja és az ifjabb åg marosvàsàrhelyi levéltåra, mely fôleg birtokügyekre vonatkozik; a kettô iratainak szåma együtt meghaladja a 25,000-et. Hasonld terjedelmü a gyarmati és kékkôi bård Balassa csalàd levéltåra, mely kôzépkori okleveleivel és XVI. szàzadi anyagàval e régi csalàd szårmazåsåra és leghiresebb sarjånak, a kôltô Balassa Bàlintnak tôrténetére màris jelentékeny adatok tàrhàzàt nyitotta meg a tôrténetiràs szàmàra. A letétemények sorozatåt méltôképen zàrja be a sàrvàri-felsôvidéki grôf Széchényi csalåd levél- tåra: szåmra is, jelentôségre is a legnagyobb a Magyar Nemzeti Müzeumban elhelyezett csalàdi levéltårak között. A levéltår iratainak szåma 50,000 kôrül van; jelentôségének megértéséhez elég annyit tudnunk, hogy az üjabbkori tôrténelmünkben olyan fényes szerepet jåtszd fotiri nemzetség f°ntosabb iromånyat ôsszefüggô sorozatban foglalja magåban, az orszåg minden részében elterulo oriasi birtoktestek koråbbi tulajdonosaira vonatkozd iratokkal együtt. Politikai vonatkozàsü anyagåban megvannak a XVII. szåzad két nagy fopapjånak, Széchényi György és Pål érsekeknek koruk legbelso politikai életével szoros ôsszefüggésben ålld iratai; az üjabbkori anyag legbecsesebb részét a halhatatlan grdf Széchényi Istvànra vonatkozd iratok képezik, melyeknek kiegészitéseül a leg- nagyobb magyarnak a müzeumi levéltår tôrzsanyagàhoz tartozd ôsszes levelezése itt nyert elhelyezést. Mi reånk azonban mindenkor, és most, a Magyar Nemzeti Muzeum fennållåsånak szåzadik évében különösen, azok az iratok birnak legnagyobb fontossåggal, a melyek intézetünk nagy alapitdja, grdf Széchényi Ferencz utån maradtak fenn s az ô munkås életét vilågitjåk meg. Ezek között több csomagot tesznek ki a Széchényi Ferencznek kora tudomånyos és irodalmi férfiaival folytatott levelezése, a konyv- tåra ôsszegyüjtése érdekében kifejtett tevékenységének irott emlékei és a Muzeum alapitåsåra vonatkozd iratok, köztük 1802. november 26-iki kelettel a Magyar Nemzeti Muzeum alapitåsåt megerositô kiralyi oklevél. S ha a csalàdi levéltår semmi egyebet nem foglalna magåban, csupån ezeket a kultür- torteneti szempontbdl oly nagyfontossågu iratokat, a Széchényi grdfi csalådnak azt a tettét, hogy leveltarat a Magyar Nemzeti Müzeumban helyezte el, akkor is ügy üdvözölhetnök, mint méltd felüji- tasat azoknak a kôtelékeknek, a melyek intézetünket a Széchényi névvel elvålaszthatlanul összefüzik.