A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Antik görög bronzsisakok a Delhaes Istvån-féle hagyatékbôl (körülb. Ve n.). 1. Az érem- és régiségtår torténete. Hampel Jôzseftôl. <z érem- és régiségtår, mint a N. Mûzeum ônàllôan szervezett osztålya, csak 1814 ôta létezik, midon Halitzky Antalban kapta elsö külön vezetôjét. /Mår tiz évvel utôbb megjelenhetett az uj osztålyban örzött emlékekrôl, az 1820-ik évi ållapot szerint, egy vaskos kotet, az ismeretes „Cimeliotheca musei nationalis hungarici sive catalogus historico criticus antiquitatum, raritatum et pretiosorum cum bibliotheca antiquaria et numaria eiusdem instituti“. A kötet homlokàn ott làtjuk Kubinyi Péter rézmetszetü képét, ez és a dedicatio ôt magasz- talja, a miért e becses kiadvânyt lehetôvé tette. Miller J. Ferdinand a müzeum tudôs igazgatôja irta a lajstromot oly készültséggel, a mely az archaeologiai tudomâny akkori fejletlen volta mellett elismerésre méltô. A mü minden fogyatkozâsa mellett fölötte becses, mert nélküle alig birnôk most, nyolcz évtized mulva, a gyüjtemény kezdô âllapotàt mai fejlettségével egybevetni. Mår ez ättekintö lajstrom mutatja, hogy a gyüjtemény alapitôi nem a XIX. szåzadot megelözö korban divô ritkasågi cabinetfélét kivåntak létesiteni, nem is a régen tudô- sabb fejedelmek kedvtelésére alapitott, vagy akår nagy urak tudvågyåbol eredt rend- szertelen tarkasågu gyüjtelékeket vettek mintåul, hanem tudomånyos czél lebegett az intézok szeme elôtt. Az éremgyüjteményt külön gyüjteménytestnek tekintvén, a régi- ségeket tôrténeti szempontbôl két föcsoportba osztottåk. Elkülônitették a görög és rômai régiségeket a nemzeti érdeküektôl és mivel ezeket méltån fontosabbaknak vélték, elotérbe helyezték. Jelentékeny szåmmal voltak mår akkor pecsétlok és pecsétek