A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Mùzeum. A Magyar Nemzeti Muzeum alapitasa es fejlôdése mai napig. Szalay Imrétôl. AXVIII. és XIX. szåzad mesgyéjén megindult nemzeti ùjjàébredésünk egyik leg- nemesebb alakja a nagy miveltségü, dùsgazdag magyar four: grôf Széchényi iFerencz magyar kir. fökamaräsmester volt. Ö teljesen àtértette a tudomânyos alapra fektetett miveltség erejét és hatalmàt; — meggyözö erövel nyilatkozott meg benne annak a tudata, hogy a nemzeti életünk visszaâllitâsàra iranyulô moz- galom csak ugy és akkor lehet sikeres, ha az orszàg szivében Pesten mint annak fôvàrosàban egy kôzmivelôdési tudomânyos központot, egy nemzeti kônyvtàrt létesit — és tényleg a grôf Széchényi nemzetség csalådi levéltàra kétségtelen adatokkal igazolja, hogy grof Széchényi Ferencz, nagynevü elodeinek hazafias és a tudomânyok irànt lelke- sedö példâjân indulva, komolyan àtgondolt szândékkal, tervszeruen készitette elo nagy nemzeti alapitvànyàt. A grôfi csalâd levéltârânak igtatôkônyve ugyanis màr 1786-tôI kezdve folytonos sorozatât mutatja fel a „Bibliotheca Regnicolaris Hungarica" szâmâra eszközölt kônyv- és éremgyüjtemény vâsârlâsoknak, mig végre 1802-ben a nemeslelkü alapitô, gyùjte- ményét elég nagynak s értékesnek itélte arra, hogy nemzetének felajànlhassa ; rôla 1802 nov. 25-én kelt alapitô levelét àllitotta ki, a mihez mår måsnap, nov. 26-ân nyert legfelsôbb jôvàhagyàst. Ez volt a Magyar Nemzeti Mùzeum alapkôvének leté- tele, a melynek 100 éves fordulôjât ünnepeljük.