A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

VIH A Magyar Nemzeti Mûzeum alapitåsa és fejlôdése mai napig Grôf Széchényi Ferencz fôkamaràs ezen alapitô levelében „magyar érdekü“ kônyv- tàràt s evvel kapcsolatos éremgyüjteményét, a melyet „sok év leforgàsa alatt sok figyelemmel és gonddal és nevezetes kôltséggel gyüjtött, dràga hazàjànak, a mely ezeknek megszerzésére môdot és alkalmat nyujtott neki, örök tulajdonul“ felajànlja, s feltételül kikôti, hogy: 1. ezen az orszàgnak ajàndékozott gyüjteményeit a mig él, szaporitva tôkéletes- bithesse ; 2. hogy a kônyvtàr gyarapodâsàt a kônyvtàr czimjegyzékének évente sajàt kôltségén kiadandô pôtfüzeteiben kôzzétehesse, kikôtvén együttal, hogy a kônyvtàr mindenkori ôre a kôteles-példânyok s egyéb kônyvtàri gyarapodàsok czimeit is vele a végbôl közölni tartozzék, hogy azok a függelékekbe felvehetôk legyenek ; 3. hogy az intézet az orszâg nâdorànak s ezen méltôsàg szünetelése esetén a m. kir. helytartôtanàcs^ fôfelügyelete alatt àlljon ; 4. hogy az orszàgnak ^ ajàndékozott eme gyüjtemények,1 soha az egyetemi kônyv- tàrral ôssze ne elegyittessenek; 5. az utôdok buzditàsàra, a kônyvtàr épületén a kôvetkezô feliràs àlljon „Francisco IL Caes. Aug. Hung. Rege, Josepho Archi D. Austr. Prorege, Bibliotheca Hungarica Familiae Comitum Széchényi Patriae sacrata. Anno M.D.CCCIL“; tovâbbà 6. hogy a kônyvtàr ôri, irnoki és szolgai àllàsra, a mig él, ô nevezhesse ki az illetôket, halàla utàn pedig az alapitô egyenes vagy esetleg mellék-àgi ivadékai kôzôl az tehessen ezen àllàsok betôltésére javaslatot, a ki a legmagasabb hivatalos àllàst foglalja el; s végül 7. hogy noha a nemzeti kônyvtàr személyzete, jàrandôsàgait az egyetemi alapbôl fogja hùzni, a kônyvtàr ôre s az egyetemi kônyvtàrnok egy ugyanazon egyén ne lehessen. A Széchényi orsz. kônyvtàr befogadàsàra 1803-ban a IL Jôzsef àltal feloszlatott Pàlosok kolostorànak — a mai kôzponti papnôveldének, melyben akkoron a hétszemélyes tàbla volt elhelyezve — nagy kônyvtàrterme adatvån àt, a Széchenyi grôfok nagy-czenki kastélyàbôl Pestre szàllitott kônyvtàr berendezése Miller Jakab Ferdinànd kônyvtàri ôr és Petrovics Ignàcz irnok åltal az ifjü tudomàny-szomjas Horvàt Istvàn segédkezése mellett még azon évben foganatba is vétetett. Ez azonban nem ment egészen simàn. Elôszôr is az egyetemi theologiai kônyvtàrt kellett a Széchényi orsz. kônyvtàrnak szànt nagy terembôl kikôltôztetni ; ez megtôrtént volna, de ekkor meg az âllami épü- letek igazgatôsàga akasztotta meg a màr folyamatban levô hurczolkodàst ; a bureau- cratikus rend ugyanis azt kivànta, hogy ez a hatôsàg is elôzôleg adja beleegyezését. Grôf Széchényi Ferencz befolyàsa ezen aprôlékos nehézséget is csakhamar elhàritotta s a Széchényi orsz. kônyvtàr 1803. évi deczember 10-én a nàdor, az alapitô grôf és a kôzélet szàmos elôkelôségének jelenlétében ünnepélyesen megnyilt. A kônyvtàr ezen idôtôl kezdve, az olvasôkôzônségnek naponta tôbb ôràn àt nyitva àllott, a helytartôtanàcs pedig màr a kôvetkezô 1804. évi szept. 26-àn felség- felterjesztést tett, melyben oly czélbôl, hogy a làtogatôk külôn bejàraton àt jussanak hozzà s azt kényelmesen hasznàlhassàk, 5000 pft. kôltséggel a kônyvtàr helyiségeit