A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

82 Az érem- és régiségtâr irôi kôzé avatta. Az 1873-ban az avar korrôl kôzzétett tanulmànyai ôta az 1897-ben kiadott kétkôtetes archaeologiàjàig pihenés nélkül târgyalta a tudomåny legkülônfélébb kérdéseit az irodalomban. Römer Flôris nagy érdemei irânt mint tanitvânya és utodja még 1891-ben tartott akadémiai beszédben rôttam le szerény adömat. Csak egy érdeme a sok között, hogy kilencz éves mükôdése idején az osztåly több szerzeménynyel gyarapodott, mint azelött évtizedek tartama alatt. Tudåsa, egyéniségének hatåsa, kivålt elökelöbbeket és a népet egyarànt lebilincselö ékesszôlàsa nagy sikereiben hathatôs tényezok voltak. Påratlan szapora irodalmi munkàssàga fokozta és a legszélesebb körökbe vitte kôzleményeit. Egye- temi tanitàsai eros nyomokat hagyott, ott fejlödött a hetvenes években a szakunkat képviselô utôbbi nemzedék és kôztük voltak azok is, kik mint Römer munkatàrsai az osztåly fejlesztésében közremüködtek. Itthoni munkåssåga nem meritette ki a fàrad- hatatlan üttôrôt. Nevét ismerték 1868 ôta külföldi szakkörökben, idegen nyelvü tudomanyos dolgozatai és külföldi ütjain, meg nemzetközi tudomànyos talàlkozàsoknàl szerzett személyes ismeretségek révén. Igy a vezetése alatt allô szakosztàly is europai hirre kezdett emelkedni. Nemzetközi tevékenységének legkimagaslôbb mozzanata az ôsrégészeti és anthro- pologiai congressusnak Budapesten a N. Müzeumban 1876-ban tartott nemzetközi gyülése volt, melynek ô volt szervezö fôtitkàra. Europa kivàlô szakemberei ekkor egy- szerre és elöször ismerkedtek meg tudomanyos kincseinkkel. Öskori sorozataink mår akkor is méltoan képviselték az orszàg praehistoriàjàt és rendszeres fôlàllitâsuk, mely még a hetvenes évek elején e sorok irôjànak volt föladata, alapul szolgàlhatott szak- szerü tanulmànyokra.* A congressust alkalmul vette Rômer arra, hogy nagy tekintélyével egybegyujtse az egész orszàgbôl és részben külföldröl is a magàngyüjteményekben foglalt tudo- mànyos anyagot, melynek fôlàllitâsa és lajstromba foglalåsa e sorok irôjànak jutott fôladatàul. Ez alkalommal kôzzétett idegen nyelvü kiadvànyainkkal** kivivtuk magunknak az europai tudomåny kôrében a kôzelismerést, mely az azota lefolyt években is évrôl évre gyarapodott, mert nem szüntünk meg a nemzetközi tudomåny elôbbrevitelében közremüködni. A hazai irodalomban legtôbb hatàsa volt a folyôiratnak, melyet Römer még 1869-ben inditott meg. Az < ■Archaeologiai Értesitô» eleinte kiszabott idöközökhöz nem kötött röpke ivekben, utôbb szabàlyosan megjelenô füzetekben hivatva volt az archaeologia irànt felkölteni és ébren tartani a kôzfigyelmet. Ezt a czéljàt Rômer elérte és a midon a hazai tudomànyt ily môdon fejlesztette, a régiségtàr érdekeit is A régiségtàr öskori gyüjteményét akkori fôlàllitâsa szerint Kloess Budapest! fényképész 70 képes lapon kôzrebocsâjtotta 1874-ben. Discours du sécrétaire général au Congrès intern, d'anthropologie et d'arch. préh. etc. Budapest, 1876. — Catalogue de l’expos. préh. 1876. 8” — I. Hampel Antiquités préhistoriques, 2 füzet. Esztergom, 1876 és 1878. 8" — Compte Rendu de la VIIIme Session du Congrès etc.; két vaskos kôtet 1877 és 1886.