A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az érem- és régiségtâr 83 szolgâlta. Minden ûjabb szerzemény a folyôiratban valô kôzzététel âltal rôgtôn tudo- mànyos kôzkincscsé vàlt és Ùgyszôlvân meghozta kamatjât az olvasô kôzônségnél. Hasonlôkép üdvös hatâssal volt az érem- és régiségosztâly gyûjteményeirôl 1870-ben meginditott kalauza, melyet hiven folytattunk és a fôlmerülô igények és szükségletek szerint megvâltoztatvân, 1899-ben Xl-ik kiadàsban bocsâjtottunk kôzre. A kalauznak ez a tizenegy évfolyama, mintegy 30,000 példânynak felel meg, mely az utôbbi huszon- nyolcz év alatt a kôzônség kôrében elterjedt és a régiségosztâly népszerüségét élesztette. Rômernek a Mùzeumot kôzvetlenül érintô tudomânyos kiadvânyaibôl legfontosabb volt egy 1873-ban kôzzétett diszmunkâja a Mûzeum rômai föliratos emlékeirôl; erre a munkâra specialis értéke miatt a maga helyén vissza kell térnünk. A gyüjtemények megfelelöbb tudomânyos csoportositâsa is még Römer fônôksége idején induit meg és késôbb is folytatôdott azon a môdon, a hogy szekrények beszerzése reâ môdot nyûjtott. Az elsö termet a mûzeumnâl volt régibb szekrények fôlhasznâlâsâval még 1872-ben âllitotta föl e sorok irôja. Évekkel utöbb, midön reâ kôltség volt, ugyan- csak régibb mûzeumi kônyvtâri szekrények fôlemelésével és berendezésével a har- madik terem târgyait rendeztem. A nagy fegyverterem (IV. terem) szâmâra oly bûtorokat hasz- nâltak fôl, melyeket 1862-ben egy orszâgos bizottsâg készit- tetett összegyüjtött pénzen egy tervezett orszâgos régiségkiâlli- tâs szâmâra. Orülni kellett, hogy a becses gyüjteményt végre biz- tossâgba lehetett hozni és meg lehetett ôvni a portôl, mely el- lepte, mikor évtizedeken ât sza- badon léczeken függtek. A gyüj- temény rendezésében Römer az akkori legkivâlôbb szaktekintély Quirin Leitner tanâcsâval él- hetett. A kincstârt (V. terem) b. Gerliczy Vinczéné még a hat- vanas években bûtoroztatta be. A VI. és VII. terem pedig még a Mûzeum kezdô éveiben egye- sek âltal nagylelküen odaajân- dékozott kisebb szekrényekkel Pulszky Ferencz mellképe dombormüves bronzlemez màsolata (2/a n.) Az eredeti Hampelné Pulszky Polyxena tulajdonàban. Készftette 1884-ben Scharff Antal. voltak bebûtorozva és csak a XIX. szâzad legvégsô éveiben léphettek helyükbe czél- szerübb szekrények. Az éremgyûjtemény zôme idök folyamân az osztâly végsô termébe (IX. terem) szorult és az utolsô elôtti terem kettéosztâsâval a nyolezvanas években az