A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az érem- es régiségtår 89 megtenni az elôkészületeket. Most, midön minden fontosabb tàrgy képe készen àll, a szôveg is munkàba kerùlt és màr csak igen rôvid idô kérdése, hogy a nyomdai munka is meginduljon. Üdvös hatàssal volt az intézet kôltségvetésébe még Pulszky Ferencz igazgatôsâga alatt fölvett utazàsi àtalàny. Utisegélyek adàsa lehetôvé tette, hogy az osztàly tisztviselöi bel- és külföldi mùzeumokat tanulmânyozhattak, tudomànyos congressusokon ismere- teiket bôvithették s egyùttal eurôpai szakemberekkel személyes érintkezésbe is léphettek. Végül legfontosabb intézkedés volt az osztàly tisztviselöi létszàmànak emelése. Érdy évek hosszù soràn egyedül egy szolgàval volt kénytelen a nagy osztàly terhét viselni. Csak 1860-ban kapott segitségül egy segédort. De evvel az egy tiszt- viselövel, bàr Pôsfay Bertalan szorgalmàt dicsérnünk kell, mégis alig volt lehetséges a legszükségesebb teendonek, az 1846 ôta meginditott szerzeményi naplô vezetésén tùl, a többi teendöröl is kellöen gondoskodni. Midön Römer Flôris 1869. jùlius 1-én àtvette az osztàly vezetését, csakhamar kitünt annak a szüksége, hogy a tisztviselök szàma legalàbb hàromra emeltessék. Igy jutott e jelentés irôja 1870-ben mint segéd az osztålyhoz, miutàn az intézetnél négy hônapon tùl dijnokoskodott. Römer azon- kivül az éremgyùjtemény rendezésére és egyéb sürgös teendök végzésére vàltozô szàmmal dijnokokat alkalmazott. Ily ideiglenes segédmunkàsok igénybevétele helyett idök folyamàban czélszerübbnek bizonyult, szakszerüen kiképezett tisztviselök kineve- zése. Igy tôrtént, hogy az osztàlynàl a különbözö ügykörök ellàtàsàra az osztàly vezetôje mellett tôbb àllandô tisztviselö alkalmaztatott, kik kôzül ketten az éremgyüjteményt kezelik, egy a hadtôrténelmi gyüjteményt, egy a régiségtàr gyarapodàsi naplôjàt viszi, egy az osztàly leltàrai készitésével foglalkozik és egy a kônyvtàr és iroda minden- napi teendöit végzi. A mult szàzad hetvenes évei ôta a régiségosztàlynàl mükôdtek: dr. Hampel Jôzsef 1870—1873 mint segéd, 1873—1877 mint segédôr, 1877 1892 mint ôr, 1893 mint igazgatô-ôr, 1901 ôta mint osztàly-igazgatô. Dr. Ortvay Tivadar 1873. augusztus 17-ike ôta, két esztendön tùl mùkôdôtt mint segéd; 1875. szeptember 30-àn a pozsonyi jogakadémiàhoz tôrténettanàrnak nevezték ki és most is ott mükôdik. Dr. Czobor Béla 1876. januàr 9-ikétôl kezdve mint segéd, 1878 januàr 23-ikàtôl fogva mint segédor, egészben tiz éven tùl mùkôdôtt az osztàlynàl; most m. kir. tud. egyetemi tanàr. Jelenik Elek 1878— 1880-ig, nem egészen két évig volt segéd; f 1889 januàr 27. Dr. Tergina Gyula 1880. àprilis 4-ike ôta mint segéd, 1882. màjus 18-ika ôta mint segédor, egészben mintegy tizenôt esztendeig mùkôdôtt az osztàlynàl. 1895. november 26-ikàn kir. tanfelügyelô lôn. Dr. Posta Béla 1885. deczember 15-ikén mint irnok kezdte, 1886. szeptember 27-tôl mint segédôr folytatta mùkôdését, 1895-ben màrczius 16-ikàn ôr lett és 1900-ban bùcsùzott az osztàlytôl, midön a kolozsvàri egyetemen az archaeologia r. tanàra lôn. Dr. Kuzsinszky Bålint 1887. jan. 20-ikån mint gyakornok kezdte, 1889. januàr 30-ika ôta mint segédôr, 1899. ôta mint ôr folytatta mùkôdését 1902-ig, a midön a budapesti egyetemen az ôkori tôrténelem tanàràvà nevezték ki. A Magyar Nemzeti Mûzeum multja és jelene.