A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

94 Az érem- és régiségtâr adalékok az oskori bronz ipar és kereskedelem ismeretéhez. 1898-ban sikerült megszerezni azt a több mint 3000 darabbôl allô pilini oskori gyüjteményt, a mely mår a kongresszus alkalmàbôl akkora fôltünést keltett. A gyarapodàs arânyait tanulsågosan tükrôzi vissza a csoport legérdekesebb osztålyainak egyike, az oskori réztàrgyak sorozata. 1876-ban, a mikor Pulszky Ferencz a kongresszuson a magyarorszàgi rézkorrôl valô alapvetô elôadàsât megtartotta, 127 darabot szàmlàlt. 1883-ban mâr 320-ra, 1895-ben 449-re ment a réztàrgyak szàma. Az 1902. év elején mâr 509 darabunk van, közöttük nyolcz A Nemzeti Muzeum cskori (I.) terme. néhai Delhaes Istvàn hagyatékàbôl, a mely az ôskori csoportot àltalàban tobb ezer darabbal szaporitotta. Ez alkalommal bemutatjuk a praehistoriai gyüjtemény legùjabb és legbecsesebb szerzeményei- nek egyikét, azt a nagy bronzleletet, a mely az 1901. év ôszén került elô Magyar-Pécskân, Arad- megyében. Abbôl a korszakbôl valô, a melynek hazànkban a formàk leggazdagabb, legvâltozatosabb kifejlôdését köszönhetjük, az ü. n. Hallstatt izlés idejébôl és darabjainak nagy szàmànàl, azok részben pazar diszitésénél és sajàtsàgos alakitàsànàl fogva elôkelô helyet foglal el a kor emlékei között. Az a hatalmas, 43 cm. magas cserépurna is, a mely a bronztàrgyakat magàban rejtette, szo- katlan môdon van diszitve. Négy par, részben fôlfelé, részben lefelé allô szarvszerübütykén kivül fô disze a perem alatt négyszeres ives hajlâsban végigfutô, bemélyitett vonalakbôl allô 7 cm. széles szalag. A lelet legfôltünôbb darabja két bronzöv, melyek egyike a maga teljességében, bàr két részre törve maradt fönn, mig a màsiknak csak hàrom toredéke került a Nemzeti Müzeumba. Egy har-