A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az érem- és régiségtàr 101 mùzeum megalapitàsa utàn, az aquincumi terület rômai emlékeinek a gyüjtése ez ùj mùzeum külôn hivatàsa lôn, oly gazdag volt az utobbi évtizedekben gyarapodàsunk, hogy az ùjabban érkezett emlékek kiszorultak az eddigi helyiségekbôl és a N. Mùzeum két udvaràn az idôjàràs viszontag- sâgainak voltak kitéve. E sajnos àllapot a jelen szàzadig tartott. Csak 1901 végén kerùlhetett az eddig védelem nélkül az udvarokon lézengô emlékek zöme tetö alà. Ideiglenes helyet nyertek az épület fôldszintjén a keleti és nyugoti folyosôn. Ezt a szerény fôlàllitàst mutatja a keleti folyosôrôl vett àbrànk. Itt àllanak a siremlékek és mérfôldmutatôk, a rômai àldozati oltàrokat a nyugoti folyosôra gyüjtöttük. Ez idô szerint az ôt szàzat jôval fôlül- mulô emlékeinkbôl màr csak nyolcz az udvaron és tizennégy a kertben nélkülôzi a védelmet. Buzgô hazànkfiainak kôszôn- jük elsô sorban e fölötte becses em- léktârt; legtöbb kôemlék tulajdo- nosa jôindulatàbôl ékiti sorozatain- kat. A gyùjtésben és utànjàràsban RömerFlôris utànmunkatàrsainkat, a boldogult dr. Fröhlich Rôbertet és dr. Kuzsinszky Bàlint egyetemi tanàrt, illeti elismerésünk. Kedvezöbb korra marad a mù- zeum sok helyiségében szétszôrt be- cses gyüjtemény egyesitése, méltôbb elhelyezése, ùgyszintén a Rômer- Desjardin-féle mù ùj bôvitett kôzzé- tétele. Visszatérve az antik emlék- tàr egyéb csoportjaira, a hatvanas évekbôl, az 1865-ben àprilis 22-ikén Osztrôpatakàn elôkerùlt becses sir- lelet megszerzését keil fölemliteni. Ugyanezen évtized végsô éveiben az Ô-Budàn alapult sok gyàr jelen- tékeny fôldmunkàlatokkal jàrvàn, a régi Aquincum több temetöje nyilt meg és Romer Floris és buzgô munkatårsainak utànjàràsa szàmos kisebb-nagyobbértékù régiségetmen- tett meg a N. Mùzeumnak. Legtöbb régi tàrgy elôkerùlt ezekben az évek- ben az elsô ô-budai szeszgyàr-tàrsulat, az ùjlaki téglavetô és az elsô ô-budai Bitnitz Lajos szombathelyi kanonok, a rômai emlékek buzgô gyüjtôje a XIX. szàzad elsô harmadàban. téglagyàr-részvénytàrsulat területé- rôl. Utolsô jelentékenyebb szerzeményünk Ô-Budàrôl a papföldi àsatàskor elôkerùlt és az ù. n. raktàrréti rômai temetôbôl (1881/82) eredô régiségek voltak. Ezutàn a N. Mùzeum màr csak Ùgy vett részt az aquincumi terület àtkutatàsaban, hogy a régiségosztàly egyik tisztviselôje, dr. Kuzsinszky Bàlint vezette azokat, de a kutatàsok eredményei az aquincumi mùzeumba jutottak. A következö évek fontosabb szerzeményei soràbôl ki kell emelnùnk gr. Apponyi Sàndor ajàndékàt, egy rômai katonai elbocsàjtô okmànyt és gr. Keglevich Istvàn ajàndékàt, egy arany-