A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

100 Az érem- es régiségtâr Az ötvenes években Albrecht föherczeg olaszorszâgi ûtjâbôl visszaérkezvén, Pompejiboi hozott a mûzeumnak érdekes leleteket es midon Kubinyi Ferencz Gôrôgorszâgot kereste fol, görögföldi festett edények gyûjteményével és egyéb becses régiségekkel gyarapitotta a mûzeumot. Ugyanazon evtized legertekesebb szerzeményei kôzé tartoznak az abrudbânyai elhagyott rômai bânyâkbôl elô- kerult romai viaszos tàblàk és a budai Drasche-féle téglavetôrôl egy Kr. u. XV. szâzadi ép rômai sir gazdag tartalmàval ajândékozott meg a téglavetô nagylelkü tulajdonosa. Midôn a régiségtâr az ötvenes években végképen berendezkedett az ûj hajlékban, az elmult félszâzad ôta nagy szâmmal összegyüjtött rômai kôemléktâr szàmâra a mùzeum igazgatôsâga az épület kertjében nyilt oszlopcsarnokot tervezett. Sajnos, hogy e terv nem valôsult meg és csak akkor TOWU8M^ Rômai kô'emlékek sora a mûzeumi fôldszint keleti folyosôjan az 1891. év végén tôrtént fôlâllitâsban. kapott e becses emléktâr megfelelôbb fôlâllitâst, mikor a nagynevü Mommsen méltatlan elhelyezése miatt szavât emelte. Römer érdeme volt, hogy a hatvanas években az emléktâr egy része a mûzeumi lepcsohaz alatt, mâsik része az emeleti elôcsarnokban és a két udvar kôzôtti tornåczban nyert helyet, Ugyancsak Römer Flôris javaslatâra jelent meg 1873-ban Desjardin Ernö müve a müzeum föliratos emlékeirôl, melynek azutân tetemesen bovitett és javitott kiadâsât magyar nyelven 0 tette kôzzé. Römer buzgalmâbôl a régi Pannonia székhelyeirôl nagy szâmmal gyültek a mùzeumba rômai koemlekek, legtôbb O-Budârôl, Ô-Szônyrôl és a dunamenti rômai telepekrôl. Az ô példâjât kôvetvén folytattuk e becses emléktâr gyarapitâsât és bâr a mult szâzad nyolczvanas évei ôta, az aquincumi