A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

107 Érem- és régiségtâr 1877-ben Neszmélyrôl Weninger Måtyås ajåndékozta egy lovas sir mellékleteit. 1877-ben Gödöllörol, 1878 Szegedothalomrôl kaptunk érmekkel datålt lovas sirokat. Az 1880-ik év kétfelol hozott a csoportnak érdekes gazdagodåst. A Csalloközben Nemes-Ocsån a boldogult Végh Adorjån åsott fol egy érdekes lovas sirt és nagylelküen ideajândékozta a N. Mùzeumnak. Màsrészt Gerendåson (Békésm.) Zsilinszky Mihåly XI. szåzadi sirokat kutatott fol az orsz. rég. tårsulat megbizåsåbol és ezeknek a tartalma is ide került a N. Mùzeumba. A nyolcz- vanas években még Monajrol (1886) és a szentesi naphegyrol (1888) szârmazô sirleleteket kapott az intézet ajåndékul, az elôbbieket Csoma Jözseftöl, az utobbiakat Farkas Såndortol. Németsürürol valô leletet dr. Kammerer ajåndékozott (1889). Az 1891-ig beérkezett leletek alapjån szerkesztette 0 0 i ; 1 A régiségtår III. terme. Az elotérben elol alacsony szekrényben a szilàgysomlôi måsodik aranylelet tunik szembe. Pulszky Ferencz az o ismeretes tanulmånyåt a magyar pogånykori sirleletekrôl, mely az Akadémia kiadvånyai között megjelent. Legsürübben gyarapodott a csoport a kilenczvenes években. 1893-ban Nagy-Kürüröl becses ékszerek soråt szereztük. Ugyanazon évben Székesfejérvårtt a Demkô- és a Maros-hegyen folytak kutatåsok, melyekben az Orsz. Rég. Tårsulat részérol Nagy Gézånak volt része, utôbb a magånkézben volt leleteket sikerült a N. Muzeum szåmåra megsze- rezni. 1894-ben Tarczaly Lajos foldbirtokos ajåndékul adta a N. Mùzeumnak az ö tarczali szôlejében elôkerült lovas sirleletébôl mindazt, a mit sikerült belôle megmenteni. 1895-ben Tisza-Nagyrévrôl valô ékszereket szereztünk, Tortelen pedig egy egész sirleletet åshatott fol Dr. Posta Béla a N. Mùzeum megbizåsåbol. Tolna-Szântorol dr. Kammerer Ernö szerzett több sirbôl valô éksze- reket és ajåndékul adta a N. Mùzeumnak. Ugyancsak Tolnamegyébôl Kis-Tengeliczérôl szereztük 1895-ben egy lionfoglalåsi korbeli sirlelet maradvånyait. I4"