A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

111 Érem- es régiségtâr belési, vésési és edzô mesterségét lebet tanulmånyozni. Némelyekrôl tudjuk, hogy régota elrejtett kincsekböl szàrmaznak, hat darabot az ecsedi lâp- kôlesdi kincsböl, mely àllitolag 40-nél több ezüst pobârbôl aljù zomånczos réztåblåk és egy zomånczos réztàl, kônyvcsatok és egyéb ékszerek képviselik a rajnai zomâncznak a roman korban virâgzô müvészi gyakorlatàt. Az ezüst billikomok, talpas poharak, korsôk, tålak, szelenczék s egyéb ezüstmüvü edények szàma meghaladja az 500 drbot. Legtôbb szàmmal vannak köztük a hazai mesterek müvei. Sok a czimeres, egybejåro, a czå- pàs, verejtékes, sodrott müvü, a talléros és pogåny pénzü, nem hiànyzik a golyôs låbu vagy talpas billikom, a hôlyagos vagy szôgletes ; mindezeken a XVI—XVIII. szàzadok ötvöseinek ôntési, tré- ban leltek, van ezüstpobàr a hires àllott, hårom talpas pohår a buda- pesti egyetemi kônyvtàr épitésénél került elé, a velök volt érmek év- szåmainak tanusàga szerint a mo- håcsi vész idején rejtették a kincset a fold alå. Egyik diszes serlegünk Condé és Polignac herczegek kincseibol val6 ; egy måsik Zamoisky grofnétôl szårmazik, talapzatåba Izabella kirålyné nevét vésték belé. Egy diszes augsburgi müvet gr. Niczky Kristof kineses kamaråjåban öriz- tek hajdan. A Müzeum egyik leg- szebb XVI. szåzadi fôdeles kan- esoja a cserneki Dessewffy csalådé volt valaha. Marczibånyi Istvån- nak és örököseinek több becses ezüstmüvet köszön az intézet. Egy romai érmes pohår a Prock-csa- lådtol szårmazik, rajta e csalåd emlékérme az 1619-ik évbol. Ozv. Beleznay Jånosné ajåndéka gya- nånt még 1804-ben jutott a Mü- zeumba egy ezüstpohàr, melyet Istvånffy Miklostol szårmaztatott a hagyomåny. A Csåky grofoktol birunk egy 6riåsi aranyozott ezüst- korsot, megvan Båthory Zsigmond vadåszesészéje 1592-böl, birjuk a hires Gerébnek tulajdonitott poha- rat és Mikes Kelemen czimeres pohara ékiti az ivoserlegek gazdag soråt. Orizzük a béesi egyetemen Jankovich Miklos olajfestésü képe a N. Muzeum régiségtàrâban. Festette Pesky Jånos, ajåndékozta 1856-ban Jankovich Jôzsef. (Körülb. */« n.) létezett „magyar nemzet“ dieskanesojåt és a kolosvåri unitårius egyhåz fôdeles poharåt (1731-bôl). Az évszåmos jelzésü poharak közt a legbecsesebbeknek egyike egy talpas sima falu, szent Antalra vonatkozo finom vésésü åbråkkal; a mester csak neve kezdöbetüivel P. H. jelolte meg remekét. Ez a pohår egyuttal az évszåmmal jelzett legkoråbbi müvek közül valo. Ezutån a XVI. és XVII. szåzadokon végig majdnem minden évtizedbol van évszåmmal jelzett mü. Némelyek magyar föliratuk miatt birnak különös érdekkel. Van egy 1574-bôl a Thoroczkayak kincståråbol, van magyar