A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

116 Az érem- és régiségtår Zomànczos nyaklàncz a N. Mûzeumban. (*/i n.) melyeknek valami symbolikus jelentôségük volt. Egy aranyszivü foglalvànyban Mars és Venus all és fölöttük galamb szétterjesztett szàrnyai alå fogadja ôket. „A" betu mellé két alakot ållitanak, nyilvån a baråtsåg jelképezésére. A vallàsos hitet Fides szent alakja képviseli, a vilågi hüséget két kutya. A dallam elbåjolo liatåsåt citeras nôben személyesitik és a nemes nôi tisztasâg (Castitas) a feliér egyszarvun nyargalo nôben lép elénk. Néha maga a Madonna szerepel és ékszereink kozt kétszer làtjuk a szent György lovagot, a hogy làndsàjàt a vad sàrkàny XVII. sz. övcsat szfjvége; fôlületét û. n. erdélyi zomàncz disziti. testébe mélyeszti ; egyszer pedig Borbåla àll toronynyal làbànàl. Egy finom låncz, gyürü, melldisz és csüngô ékszer csupa gyémånttal és fekete zomånczczal fekete sast mutat. Egy vig genius szappanbubo- rékokat bocsåjt, måskor meg egy majom dudàl ; van hattyus ékszer, van feliér szarvast és tengeri tevét àbràzolô melldisz s az antik vilågra emlékeztet egy tengeri szörnyön nyargalo nereida. Mind e finom alkotasokat a XVI. és XVII. szåzad ékszerészetében kedvelt u. n. ötvöszomäncz boritja, melynek külônféle szinårnyalatai közül a fehéres hüsszin és a tündôklôen àttetszô vörös zomàncz érvényesül legtöbb bàjjal. A mesterek némelykor mellôzik a figurålis diszt és beérik nôvényidomokkal, vagy a renaissance kedvelt sallang- jaival és tekercselvel alakitanak valami központi compositiot. Leg- kivàlôbb példànyunk az ilyfajta ékszerek között egy csudaszép opàlos ékszer a XVI. szàzadbôl, melyhez a traditio Izabella kiràlyné nevét füzte. Ide sorakoznak a fejedelmi kegyérmek ; elölapjukon a fejedelem domborû mellképe, körülötte àttôrt mûvü keret és hàtuljàn zomàn- czos czimerek, fôlül meg lânczocskàk illeszkednek fiozzà az ékszer fôlfüggesztésére. Dràgakôves és zomànczos nyaklànczok, karpereczek, gyürük, fülônfüggôk és kivàlt zomànczos és dràgakôves csokrok vàltozatos sora egésziti ki a nôi diszt. A lànczok közt ismeretes a diôbéles, a VII. szàzadi övcsat ; fôlületét ù. n. erdélyi zomàncz disziti. (Kôrülb. 1/1 n.)