A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az érem- es régiségtår 115 vésett alakokkal lepték el. Czimereket és évszàmokat is vés- tek e helyre. A Muzeum gyüjteményében szép szàmmal vannak czimeres és évszåmos evökanalak. A szentek közül az apostolokat szerették a kanàlnyél végére helyezni. Nemes fémeken, aranyon, ezüstön kivül csiszolt üvegbôl vagy hegyi kristàlybol, féldràgakôvekbôl vagy elefåntcsontbol is készültek evô szerszåmok, vagy a fém fôlületét nielloval avagy bera- kott arany- és ezüst idomokkal ékitették. Az evöeszközöket hüvelybe rakva az övön is hordtåk; a hüvely is készülhetett nemes fémbôl és az ötvös legtöbbször ennek a foluletét is ékitette, néha kiszinezte zomànczczal, måskor nielloval. Mind- ezekre a vàltozatokra tanulsàgos példåink vannak. Szorosabban a nôi élet kôrére tartozo tôbbféle szerszàm került kl az ötvö- sök kezébôl, vannak fésüfc, illatszertartôk, ollôk, gyürük és egyéb kisebb-nagyobb emléktàrgyak. A nemzedékek vàltozô izlése, az ötvösök képzelme s a kor igényeinek kielégitésére törekvö ügyességük legközvet- lenebbül az ékszerekben érvényesülhetett. A mùzeumi kincstàr bôséges alkalmat nyit arra, hogy az utôbbi szàzadokban divott ékszereket külônféle izlésük és rendeltetésük szerint tanulmânyozzuk. A figyelmes szemlélô kônnyen tapasztalja, hogy az izlés külônféle néposztàlyok kôrében màs-màs modon nyilvànul. Hazànk ötvösei és az elôkelô hôlgyvilàg jôl ismerték az augsburgi, nürnbergi, prâgai, olasz és francziaorszàgi hires ötvösök aprö remekeit, melyekre az egész mivelt vilàg uri holgyei àhitoztak. A nemzetközi forgalomban lévô nyak-, mell- és fejdiszek divatja hozzånk is eljutott; itt is utànoz- tattak, vagy legalåbb fôlkeltették a hazai ötvösök képzelmét és nemes ambitiôra sarkallottàk öket. A mùzeumi kincstàr több aprö szobràszati remeket öriz. Ily aprö remekek teremtése nem lehetett minden mester dolga és a jelesebbeknek is csak olykor-olykor jutott reà alkalmuk. Legtôbb munkat adott nekik a gyürük, lànezok, karkötök és màslik, nöi ôvek vagy füzös påntok, tovàbbà a férfiak nemzeti diszéhez tartozo mentekötö, forgô, gombok, kardöv és kardhoz valô làncz készitése. Nem csuda, hogy a hazai ékszerészet leginkàbb a nök és férfiak nemzeti diszében mutatott legtôbb eredetiséget. Ez a tény a müzeum tàrlatà- ban is rôgtôn szemünkbe tünik. Végül egy harmadik irànyt, azt, mely a polgàrsàg kivàn- sàgainak hodolt, szintén lehet a mùzeumi ôtvôsmüvek kôzôtt fôlismerni. A nemzetközi izlést legjelesebben a nyak és mellcsüngö ékszerek képviselik, ezek aranybôl készültek és az o dom- boruan és àttôrten dolgozott fölületükön ôtvôszomànczczal meg XVII. szàzadi forgô, fôJületét ù. n. erdélyi zomàncz ékiti ; (kôrülb. 4/o nagysàg). gyöngyökkel és dràgakôvekfcel diszlettek. Az ékszerek gyakran keresztkék formàjàt ôltik ; a legdisze- sebbet a Müzeum Bakocs sirjàbôl birja, jeles izléssel dolgozott lànczrôl csüngött, melybôl egy pàr tag is megvan. A figuralis ékszereket az ötvös ügyes keze aprö alakokkal ékitette, leginkàbb olyanokkal, 15*