A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az érem- és régiségtar 127 Egy kisebb ôntànyérban egymàssal beszélgetô férfit és nôt vésett a mester tulipànos és szegfüs disz mellett, a karimâjàn S K betük talàn az egykori tulajdonos kezdôbetüi és alattuk az évszàm 1679. Az aljâba bevert egyik bélyeg hàrmas halmon allo kettös kereszt valoszinüleg Lôcse czimere, a màsik czimerben egy ônkorsô jellemzö idomàt làtjuk, ez a mester bélyege, az I B betük pedig magukba rejtik a mester nevét. Mindakét tålnak közöljük az àbràjàt. Onkorsokban igen gazdag a müzeum. Félszàznâl több a szåmuk és köztük a hazàban divô legtöbb idom van képviselve. Van gömbölyü hasü és hengerded, gyakori a hasåbos formàjü, legtöbb- szor fodél boritja, mely a hàtso fül végén allô csuklôban jàr. Legnagyobbak a czéhes lakomàkon hasznàlt boros kancsok, melyekre alàbb vissza kell térnünk és legsajàtszerübbek az oly széles hengerü bortartô edények, melyeknek felsô hengerded falu nyilàsàban srofra jàr a borito hengerke. A korso falànak külsejét vizszintes lécz- tagokkal vagy bevésett ornamentekkel diszitik. A nagyobb korsôk I^»-» > Diszitések és feliratok XVIII. szåzadi vasallôkon a N. Mûzeumban. (*/2 n.) talapzata angyalfökön vagy oroszlånokon nyugszik. Gyakran a fülét és a fodelét is diszitik. Ritkån hiànyzik a korso aljàn a varos és a mester bélyege és az on jôsàgàt, hogyha elso minôségü, a korso fenekének a kôzepén kidomborodo diszes rozetta tanusitja, mert az onkereskedésben és az ônmüveseknél a rôzsàs ônnak volt a legjobb hire. A korso tulajdonosànak a kezdôbetüit a fôdélre, vagy a korso oldalàra volt szokàs vésni, a czéheknél hasznàlatos korsôkon pedig rendesen az adakozôk szoktàk magukat megorokiteni és egyéb ékességekkel is diszitik az ô vigsàguk boros