A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

128 Az érem- és régiségtår vagy sörös forråsåt. Azt, hogy sörös, vagy boros korsonak hasznåltåk-e az edényt, néha a formåja is mutatja, a srôfra jåro fodelti edények bortartåsåra hasznåltåk, de ugyanarra szolgåltak legtobb- nyire a magas hengerded kanesok, melyeknek alsö szélén csapra jåro szâjcsô van. Némelykor a müvész rajza reå utal a korso egykori rendeltetésére. Kerer Jôzsef pesti régi polgår hagyatékåbol van egy 1724. évrôl keltezett onkorso, melynek oldalåba kardos vitéz van bevésve, fogvån ujjaival egy årpakalåszt; az alåja vésett fölirat magasztalja a sôrfôzôk mesterségének feje- delmi szårmazåsåt. A födeles kancso valamely bånyavårosbol szårmazhatik, talån Beszterczebånyåbol ; az aljån két bélyeg van beverve, egyik keresztbe helyezett pôrôlyt, a måsik ågaskodo oroszlånt mutat, mellette 1713 évszåmmal. Adjuk az érdekes darab åbråjåt és kiteritve közöljük a rajta lévô föl- iratot, czimert és két bélyeget. Hasonlö idomü fôdeles kanesd sima falån koszorüban H F betük és 1682. évszåmon kivül nincs se diszités, se jelzés. Diszesebb egy erdélyi eredetü korso; fodelén fenyôtoboz, fülét hosszåban laposan domborodo ékités disziti s a fenekén belül, a hol måskor rôzsa ékeskedik, ezüttal virågos edénybôl kinövö bokréta diszlik. A legdiszesebb kanesok kôzé tartozik egy kôszegi szårmazåsu, melynek oldalåt valamely népszerü XVII. szåzadi hadvezér bevésett képe disziti. Fodelén és fulén bevert bélyegek reå fognak vezetni a kancso eredetére; a fenekén diszlik az anyag finomsågåt tanusito soklevelü rôzsa. Ennek a diszes korsonak a képét a fejezet élére helyeztük. Egy szép fogantyüjü korso, melynek fenekét rôzsa helyett ismét a hårmas virågti diszedény jelzi, tôbb birtokos nyomåt mutatja. Fodelén belül bevésett betükkel Andreas Renner érvényesiti tulajdon- jogåt, „Hanes Henzel“ a fenekén, egyéb nevek mellett, csak bekarezolås. A fôdél külsejére vert A betu talån a mestert jelzi. Szép pårkånya miatt és pörölyös bélyege miatt emlitünk egy kanesot, melyen az 1640. évszåm H P betük és egy mesterjegy tåjékoztatjåk a kutatot egykori szårmazåsa irånt. A srôfos födelü kisebb hatoldalü bortartok közül kettöt különösen kiemelünk. Egyik a Szalay Agost-féle gyüjteménybôl jutott a müzeumba és azért valôszinü, hogy az orszåg nyugoti részérôl szârmazik. Igen érdekes rajta a diszités; a mester mind a hat mezôbe mås-mås virågmustråt vésett bele, kôztük van a rôzsa, tulipån s a szegfü. A måsik az ôreg Bakics ügyvéd gyüjteményében volt. Ezen a diszités domborü indadisz, mely mindig a lapnak egymåssal érintkezô szélein fut végig; két mustra vàltakozik egymåssal s az egyikben legalul meztelen Bachus gyermek üldôgél. A mezökön legfölül balrol jobbra GE és BE szôtagok ismétlôdnek; azt a srofjåråst jelezvén, melylyel a fôdél nyilik és adja a bort. A fenekére håromszor van beütve Nagyszeben czimere az egymåst keresztezô két kard és fölöttük mondat szalagban : HERRMANSTADT. Könyvalakot öltött egy pesti ônmüves kezén a bortarto és furcsåbb, mint az idoma, a két alak, mely disziti, elso oldalån justitia képét låtjuk, håtuljån Szent Kristôfét; mindkét kép jozan- sågra inti a borivôt. Az orszåg nyugoti részébôl a hol jelentékeny serpentin-bånyåk vannak, mår a XVII. szåzad ôta kôzhasznâlatba jutottak az ônba foglalt fôdeles serpentin-korsok, ezekböl a N. Müzeumban is van egy jellemzô sorozat. Mint magyarföldi specialitåsok természetesen nem hiånyozhatnak az urvôlgyi csészék, melyek vasbol készülnek és a folyo rézben (cement) beborulnak rézzel. Ezt a természeti tüneményt a csészék szélére vagy oldalåba vésett német versek szoktåk magyaråzni. Egyik vers azt hirdeti, hogy Urvol- gyôn a mély aknåban vasbél rezet csinålnak. Måskor jelenti a fölirat, hogy Mars (vas) Venusså (réz) våltozott és e mythosi åtvåltozåsban egy mås vers Vulcanus és Neptunus kôzremükôdését is jelzi. Fontos hely illeti gyüjteményünkben a kemény és hig testek kôbtartalmânak megållapitåsåra szolgålé hiteles mérôket, tovåbbå a süly és terjedelem mérésére szolgålo eszközöket. Egy pozsonyi mérôt 1755-bôl birunk, rézbôl valô és aljån hàromtornyü czimer a hitelesitô bélyege. 1604-bôl van régi rézitczénk; oldalån két keresztbe rakott pöröly domborodik ki. Egy måsik rézitczén a két pöröly az aljån van, fölötte 1576 évszåm, mellette pedig 1685 låtszik. A hitelesitô jegy a magyar pôlyàkbôl és a kétfejü sasbol åll, az évszåm 1681 és mellette a két betu L I valôszinüleg Leopoldus primust jelent. Mind a két érdekes darabot b. Révay Ferencz adomânyâbôl kapta a