A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az érem- és régiségtâr tôrténete 133 sorokkal és a szelencze fôdelén tojåsdad mezôben a legfinomabb zomånczfestéssel kétalaku jelenet: Bacchus és Ariadne mulatozik, Bacchust az ö thyrzos botja, ivo csészéje és koszorüja jellemzi. Kevésbbé finomak a rézalapon opak zomånczokkal boritott szelenczék tôbbféle fajtåi. A porczellån- szelenczék között van egy tôrténeti érdekü, fölül, alul és belül is mindkét porczellånlapon kicsided festéssel ékitette a régi Fischer Mor és miként a grôf Eszterhåzy Kârolynak szôlô ajånlås mutatja, foldesurånak ajånlotta a herendi gyår ismert hirü alapitôja. A kegyeleti emlékek kôzé sorolhatô Horvath Istvån burnotszelenczéje, melyet årverésen szerzett Fåy Andräs és a mùzeumnak ajåndé- kozott dr. Polya 1860-ban. Egy aranyszelencze fôdelén gyémàntokkal kirakott O betuvel Otto görög kirålytol szårmazik. Igazi kegyelet tanusåga egy aranynyal fölszerelt és csiszolt mészkô- tåblåcskåkbol ållo szelencze, melynek anyaga Trajanus hidjånak romjaibol szårmazik. Végül a Gall koponyatanånak virågzo koråban keletkezett egy fåbol készült finom faragåsti kerek szelencze : tetején hårom lapos dom- bormüvü koponyån a Gall-féle folosztåst és a hozzåvalo magyaråzatot tünteti fol. A föl- irat franczia : Cronologie du Docteur Gall és az also oldalon: Système des organes craniens du Doctr Gall. Hazat czéhek emlékei. Mår jöval elöbb, mintsem az 1872. évi VIII. tôrvényczikk formailag és jogilag is véget vetett a czéhek négyszåzéves intézményének, hanyatloban volt a czéhszervezet. Sok helyütt maguktol kihaltak e testületek, måsutt meg a XIX. szåzad elején tijjå kiadott szabålyzatok sem birtåk tôbbé a régi czéhrendet föntartani. Igy tôrtént, hogy mår a XIX. szåzad hetvenes évei elött azok az emlékek, melyeket a czéh- mesterek joformån évszåzados folytonossåg- ban gondjaik alatt megôriztek, kezdtek elkal- lôdni. Még legtöbb gond volt a czéhszabåly- zatok, jegyzôkônyvek és egyéb iromånyok megôrzésére. Ezeket még a XIX. szåzad elején s utôbb 1867-ben hivatalos ùton gyüjtôtték egybe és azok alapjån irhatta Szådeczky Lajos a czéhek tôrténetérôl 1890-ben megjelent tanul- sågos dolgozatåt. Az iratokon kivül a legtöbb czéhnek Mészàrosok bemondô tâblâja 18o3-b61. (Kb. % nagys.) Hàtsô oldal. voltak egyéb holmijai is, ezekre nem terjedt a hatosåg gondja. Voltak lådåik, melyekben az iratokat s a pénzüket ôrizték. Måria Terézia ôta voltak zåszlaik, melyekkel ünnepélyes körmenetek alkalmåval titra indultak. A bemondô tåbla minden czéhnél nélkülôzhetlen volt, mert ezzel a jelvénynyel hivta meg a czéhmester küldöttje a tanåcs tagjait évnegyedes és egyéb üléseikre. Sok czéhnek volt ünnepélyes jelvénye, mely a tanåcskozo teremben a mennyezetrôl logott és minden czéhnek volt hivatalos pecsétlôje. Mindezeknél fonto- sabbak voltak az oriåsi, több pintes, csapra jåro czéhes kannåk, melyekböl a közös lakomåknål folyattåk a bort a czéhes poharakba. Némely czéheknél remekeket is öriztek vagy legalåbb is remeklésnél hasznålt mintåkat.