A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
134
Az érem- és régiségtår
A czéhek megszüntével ezek az emlékek, melyek tôbb szàzadon at minden vårosban léteztek,
a hol czéhek voltak és némely nagyobb vårosban minden fajta iparåg mesterei külön nagy testuletben
ållottak össze, uratlanakkå valtak és kedvezô véletlennek mondhatni, hogyha az oly érdekes kultur-
torténeti maradvànyokat egyes vårosokban mùzeumokba gyùjtôtték.
A N. Mùzeumban kezdettôl fogva elôszeretettel gyüjtôttek czéhemlékeket. A mult szàzad màsodik
felében Römer volt buzgö gyüjtôjük, mert a hol szàmos hazai ùtjain megfordult s egy-egy darabra buk-
A nagyvåradi kovàcsok czéhkannàja 1741-bôl. (Kôrülb. ’A n.)
kant, azt megvette a mùzeum
szàmàra. 1877-ben Szalay
Agost régiségeivel a nemzeti
mùzeum sok becses czéhem-
léket szerzett meg és a leg-
utöbbi években is többször
volt alkalmunk a kereskedés
révén egyes czéhemlékeket
megmenteni.
Mikor az orsz. iparmü-
vészeti mùzeumot alapitot-
tàk, csudâlatosképen a czé-
hek legfontosabb emlékeit
a làdàkat oda adtàk, pedig
modem iparos alig fog roluk
mintât venni. Szerencsére
nem fosztottàk meg teljesen
a hazai culturtôrténeti emlé-
kek n. muzeumi tàràt a czé-
hes emlékektol.
Nélkùlok a hazai vàro-
sok legfontosabb tényezôi-
nek az iparosoknak életére
hiànyzanànak, a legszem-
léltetôbb tanulsàgaink. Van
mintegy tuczat bemondô tàb-
lànk és ezek közt van a leg-
érdekesebb czéhes remekmü
a brassoi ôtvôsczéh 1556. évi
bemondô tàblàja, melyet az
1884-ik évi ôtvôskiàllitàs al-
kalmâbôl sikerült a N. Mù-
zeum szàmàra megszerez-
nem. Szàmtalanszor tették
kôzzé és àbràja is kôzisme-
retü, azért elég volt e he-
lyùtt egy szôval megemliteni.
Màskor nem oly elô-
kelö mùvészi alkotàsok a
bemondô tàblâk, legtöbbször fàbôl vagy sàrga pléhbôl valôk. Formåjuk rendesen ugyanaz, neveze-
tesen fülôn logo czimeralak, oly idomù, milyeneket a czimerek XVII. szàzadban öltöttek. Szembenézô
oldalukon rendszerint az illetô czéh szerszàmaibôl alakitott szôlô czimerkép volt làthatô, az alapra
reà festették vagy domborùra kifaragtåk. Sokszor a tàblàn évszàm is van és midôn egyes czéh-