A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Muzeum alapitåsa es fejlodése mai napig XI gyujteményt, fegyvertârt és régiségtàrt, màsodika a kézmüvesség termékeit, harmadika az àllattârt, àsvànytàrt és nôvénytàrt foglalnà magàban megfelelô tisztviselöi személy- zettel. Mindezek befogadâsâra egy alapjàbol üjonnan emelendô, czélszerüen berendezett épület létesitését javasolja, „hogy elkerülhetôk legyenek ama hibàk, a melyek a legtôbb ilynemü intézeti épületeken tapadnak, tekintve azt, hogy a gyüjtemény-târgyakat elhelyezésükkor a meglévô épületekhez kell alkalmazni s nem az épületek alkalmaz- kodnak a tàrgyakhoz“. Sajnos! ezüttal, s még ezentül is 40 esztendeig a müzeumi târgyaknak kellett az épületekhez alkalmazkodniok. A helytartô tanâcs megfelelô alap hiànyàban csak az ü. n. nagy seminarium (a régi egyetemi központi épület) egy jô részét adaptâl- SE^fe. A pålosok kolostora. \@ww tathatta müzeumi czélokra, a mely azonban màr igy is az elsö a pâlos-kolostorbeli helyiségnek négyszeresével ért fel. Ide a müzeumi gyüjtemények 1807-ben költöztek ât s itt maradtak 1817-ig, amidon nagyobb részük a müzeum mai telkén levo épületek egyikében helyeztetett el ideiglenesen. Nagy jelentôségü a Nemz. Müzeumra az 1807. évi XXIV. t.-cz., melylyel a Karok és Rendek hâlâjukat fejezték ki grôf Széchényi Ferencz fôkamarâsmesternek ama nagylelkü tettéért, hogy kônyvtàràt és éremgyüjte- ményét hazâjanak örök tulajdonul felajânlotta s ezzel egy Nemzeti Müzeum alapjât vetette meg; itt neveztetik ugyanis intézetünk elöször tôrvényczikkben Nemzeti Müzeum- nak. Együttal az orszâggyülés, a megajànlott hadikôltség minden forintja utân egy- egY garast rendelt a felàllitandô müzeum alapjànak létesitésére beszedetni. II«