A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
146
Az érem- és régiségtår
kivül a müzeum régiségosztâlya kôltségén 78 gypsôntvény készült a kiâllitâson voit eredeti emlékek
utân. A szaporulat ilyképen összesen 204 darabra ment.
1898-ban az esztergommegyei kisbényi Àrpàd-kori templom helyreâllitâsa alkalmàbol a templom
oszlopföiröl készült 15 gypsôntvénynyel gyarapodott a gyüjtemény; közöttük a vadâszjelenetet
àbrâzolô hires oszlopfövel is. A budavâri koronâzô templom üjjâépitésekor, a templom egyes épité-
szeti részletel utân készült 131 darabot küldött az épitési bizottsàg elnöke, közöttük figuralis farag-
vànyokét is.
Az 1898. évben az eredeti müvek sorozatâhoz is egy rendkivül becses darab jârult: a pàlosok
diösgyöri templomâbôl szârmazô Madonna, az olasz renaissance-müvészet jellegét föltüntetö, gyönyörü,
Thurzô Elek (megh. 1543) sirtåblåja. Gypsôntvény. Eredetije a loesei plébània-templomban. (Via n.)
fâjdalom, igen megrongålt
dombormü a XV. szâzad
végérôl vagy a XVI. szâ-
zad elejérôl.
A szobrâszati csoport
mâr mint kiâllito is sze-
repelt az J900. évi pârisi
vilâgtârlaton, a mennyi-
ben legjellemzôbb gyps-
ôntvényei közül egy hosz-
szü sorozatot küldött el
oda. Közvetlen nyereség-
gel is jârt ez a körülmeny
az åltal, hogy a pårisi ki-
ållitås magyar kormâny-
biztossåga ez alkalombol
elkészittetteApaffi György
almakeréki siremléke hi-
ånyzo részeinek gypsönt-
vényelt — az ezredéves
kiållitåson csak két da-
rabja szerepelt — és a ki-
ållitås bezårtåval az egé-
szet a Nemzeti Müzeum-
nak ajåndékozta, a maga
teljes mivoltåban össze-
ållitva.
Két nevezetes szerze-
mény esik az 1901. évre
is. Magyar vonatkozâsü
az egylk. A svåjezi orszågos müzeum Zürichben ôrzi azt a sarkophagot, a mely alatt Erzsébet, III. Endre
magyar kirålynak a leânya (megh. 1338-ban) nyugodott a tössi domonkosrendi kolostor templomåban.
A sarkophag fodelének müköböl valö måsolata érdekes darabja csoportunknak. Nemesak tôrténeti
szempontbol értékes, hanem a XIV. szâzad müvészetére nézve is jellemzö emlék. A lapos nyereg-
tetö alakü fedölapot köröskörül stilizâlt rôzsâk sora szegi be. Kôzépen az egyik oldalon az Àrpâd-
hâzi kirâlyi czimer, a mâsik oldalon az âllami, kettös keresztes czimer van kifaragva szép, nagy
hajlâsu, virâgos nôvényindâk között, a melyek szélsô hajlâsaiban a fedôlap négy sarkân belül a
négy evangelista jelvényei lâtszanak irâsszalagokkal, erôsen lekopva. A magyar müvészet egyik fô
büszkeségének a mâsolata is külfôldrôl került gyüjteményünkbe. Ô csâszâri és apostoli kirâlyi
felségének fôudvarmesteri hivatala ide ajåndékozta szent György bronzböl öntött lovasszobrànak