ForsideBøgerA Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

År: 1902

Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája

Sted: Budapest

Sider: 382

UDK: St.f. 9(074) A Mag

(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)

Søgning i bogen

Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.

Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.

Download PDF

Digitaliseret bog

Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.

Side af 450 Forrige Næste
146 Az érem- és régiségtår kivül a müzeum régiségosztâlya kôltségén 78 gypsôntvény készült a kiâllitâson voit eredeti emlékek utân. A szaporulat ilyképen összesen 204 darabra ment. 1898-ban az esztergommegyei kisbényi Àrpàd-kori templom helyreâllitâsa alkalmàbol a templom oszlopföiröl készült 15 gypsôntvénynyel gyarapodott a gyüjtemény; közöttük a vadâszjelenetet àbrâzolô hires oszlopfövel is. A budavâri koronâzô templom üjjâépitésekor, a templom egyes épité- szeti részletel utân készült 131 darabot küldött az épitési bizottsàg elnöke, közöttük figuralis farag- vànyokét is. Az 1898. évben az eredeti müvek sorozatâhoz is egy rendkivül becses darab jârult: a pàlosok diösgyöri templomâbôl szârmazô Madonna, az olasz renaissance-müvészet jellegét föltüntetö, gyönyörü, Thurzô Elek (megh. 1543) sirtåblåja. Gypsôntvény. Eredetije a loesei plébània-templomban. (Via n.) fâjdalom, igen megrongålt dombormü a XV. szâzad végérôl vagy a XVI. szâ- zad elejérôl. A szobrâszati csoport mâr mint kiâllito is sze- repelt az J900. évi pârisi vilâgtârlaton, a mennyi- ben legjellemzôbb gyps- ôntvényei közül egy hosz- szü sorozatot küldött el oda. Közvetlen nyereség- gel is jârt ez a körülmeny az åltal, hogy a pårisi ki- ållitås magyar kormâny- biztossåga ez alkalombol elkészittetteApaffi György almakeréki siremléke hi- ånyzo részeinek gypsönt- vényelt — az ezredéves kiållitåson csak két da- rabja szerepelt — és a ki- ållitås bezårtåval az egé- szet a Nemzeti Müzeum- nak ajåndékozta, a maga teljes mivoltåban össze- ållitva. Két nevezetes szerze- mény esik az 1901. évre is. Magyar vonatkozâsü az egylk. A svåjezi orszågos müzeum Zürichben ôrzi azt a sarkophagot, a mely alatt Erzsébet, III. Endre magyar kirålynak a leânya (megh. 1338-ban) nyugodott a tössi domonkosrendi kolostor templomåban. A sarkophag fodelének müköböl valö måsolata érdekes darabja csoportunknak. Nemesak tôrténeti szempontbol értékes, hanem a XIV. szâzad müvészetére nézve is jellemzö emlék. A lapos nyereg- tetö alakü fedölapot köröskörül stilizâlt rôzsâk sora szegi be. Kôzépen az egyik oldalon az Àrpâd- hâzi kirâlyi czimer, a mâsik oldalon az âllami, kettös keresztes czimer van kifaragva szép, nagy hajlâsu, virâgos nôvényindâk között, a melyek szélsô hajlâsaiban a fedôlap négy sarkân belül a négy evangelista jelvényei lâtszanak irâsszalagokkal, erôsen lekopva. A magyar müvészet egyik fô büszkeségének a mâsolata is külfôldrôl került gyüjteményünkbe. Ô csâszâri és apostoli kirâlyi felségének fôudvarmesteri hivatala ide ajåndékozta szent György bronzböl öntött lovasszobrànak