A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az érem- és régiségtår 147 gypsôntvényét, a melyet Kolozsvâri György és Mårton 1373-ban IV. Karoly szàmàra készitettek és a mely a mai napig a pràgai Hradsin egyik ékessége, a XIV. szâzad szobrâszatânak a maga nevében pâratlanul allô remeke. Az 1902. év elején Apaffi György siremléke eredeti helyérôl, Almakerékrôl, a Magyar Nem- zeti Mûzeumba került, a mely ily modon a bazar szobràszatnak több szempontböl érdekes, terje- delmére nézve is imponälö emlékével gazdagodott. Nagyon jellemzö alkotåsa annak a kornak, a melyben keletkezett — Apaffi György 1635-ben halt meg, — annak a kornak, a mely a diszitö elemek sokasâgât, a technikai ügyességet mindennél többre becsülte. A legaprôbb részletig hü kép- mâsàt tartotta fônn egy erdélyi fôùrnak a XVII. szâzad elsô felébôl. Chef d'oeuvre-je mesterének, Elias Nicolai nagyszebeni szobrâsznak, a ki viszont, ûgy lâtszik, kimagaslô alakja volt a korabeli erdélyi müvészetnek. Legtijabban a gyulafehérvâri székesegyhâzban levô Hunyadi-siremlékek gypszôntvényeit mintâz- tattuk le együtt a Müemlékek Orszâgos Bizottsâgâval. Azok a kérdések, a melyek ez emlékekhez füzödnek, e mâsolatok révén jôval kozelebb jutottak végleges megoldâsukhoz. A mint ez adatok mutatjâk, alig beszélhetünk még e csoport tôrténetérôl. Még nagyon is magân hordja keletkezése môdjànak a jellegét, még csak megközelitö teljességrôl sem lehet benne szo, de tùl van mâr a kezdet nehézségein, megvan az alap, a melyen tovàbb lehet majd épiteni. Mâr most is sok becses anyagot foglal magâban és tisztân fölismerhetök azok a keretek, a melyeknek czéltudatos, rendszeres kibôvitése révén idövel meglehet minekünk is a magunk nagy nemzeti szobrâ- szati mùzeuma. Puskaagy Apulus mythosåval. Részlet a Pulszky F. åltal ajåndékozott XVIII. szåzadbeli diszpuskàrôl. (Mintegy Va nagys.) >9'