A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az érem- és régiségtâr 149 olasz tort, hårom lôportartôt s aztàn egy kozépkori csatabàrdot; Kutserai Kutsersfeld Jànos Nagy- bànyàrôl egy keleti puskàt ajåndékozott, melyet az olàhlàposi erdôkerülôktôl szerzett; Schiesl Jôzsef alibunàri postamester adott egy 1788-ban Alibunàron lelt keleti kézijjat; mindezt azonban messze fölülmulja gr. Rhédey Lajos nagyszerü ajàndéka, ki Rhédey Ferencz fejedelem buzogànyàn s két XVL szåzadbeli szakålason kivul odaadta azt a csalàd birtokàban volt XV. szàzadbeli s faragvà- nyokkal ellàtott diszes elefàntcsont-tornanyerget, melyhez hasonlök a legnagyobb eurôpai gyüjtemé- nyeknek is a legkeresettebb s legritkàbb kincsei kôzé tartoznak. Késôbb még két, hasonlo izlésben készült elefåntcsont-nyereg került a mùzeumba, egyik Jankovich Miklôs gyüjteményébôl, måsik gr. Zichy jànos ajàndékàbôl, ügy hogy nincs eurôpai gyüjtemény, mely- nek birtokàban ennyi elefåntcsont- nyereg volna. Nem nagy mértékben ugyan, de mégis gyültek a fegyverek. Maga Jôzsef nàdor tôbb becses darabbal novelte a gyüjteményt. Megvåsårolta a mùzeumnak 30 aranyért Rieger Kàrolytôl Bécsben II. Ràkôczi György fejedelmi bu- zogànyàt; megszerezte a môlki apàtsàgtôl azt a XVI—XVII. szà- zadbeli magyaros formàjù kürtôt, melyre Lél vezérnek a Nàdasdy- féle Mausoleumbol ismert képe van vésve s a mely a jàszberényi- hez hasonloan szintén Lehel-kürt név alatt volt ismeretes; megkezdte a régi magyar diszkardok sorozatàt egy keleti izlésben készült XVI. szàzadbeli szablyàval; a mùzeum- nak adta azt a magyarorszàgi vas- bôl, remekbe készült s neki fôl- ajànlott két aczél-kardot, melyet a beszterczebànyai fegyvergyàr àllitott elö 1808-ban s a franczia hàborùk befejezésének emlékére 1816-ban, egyiken rajta van a ké- szitô mester, Kraft Jôzsef neve is. Az ajàndékozôk közt a màr emlitetteken kivül kiemeljük faràdi Delhaes Istvàn f 1901. Vörös Ferenczet, ki 1811—1814-ig nemcsak a csalàdi fegyvereket adta àt, mint ôse, Vörös Pàl csobànczi vàrkapitàny mellvértjét (rajta két golyô nyomaival), vaskeztyüjét, sarkantyùjàt, hegyes tôrét s egyéb rôla maradt fegyvereket, ù. m. egy V. Kàroly csàszàr képével s 1676 évszàmmal ellàtott puskàt, Ferdinànd Kàroly osztràk fôherczeg 1649-iki alabàrdjàt, egy fogastôrt s aztàn egy dragonyos tiszti kardot, melyet 1686-ban Buda visszavételekor kapott emlékbe egyik skôt eredetü s hazàjàba visszatért bajtàrsàtôl, hanem azokat is àtengedte, melyeket maga gyüjtött, részben pedig egyenesen a müzeum szàmàra vàsàrolt; ezek kôzé tartozik egy Székesfejérvàron lelt XVI. szàzadbeli diszes kiàllitàsü