A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

158 Az érem- és régiségtâr ségekrôl és fegyverekrôl, a mi addig hiànyzott s azért még a Cimeliotheca egyes darabjainàl is néha sok nehézségbe ütkôzik a felismerésük. Az elsô évben mindössze hårom darabbôl àllt a fegyvergyüjtemény gyarapodàsa, ü. m. két sarkantyübôl és egy vasingböl, mely utôbbi Barabàs Miklos festômüvésznek az ajàndéka s eredetileg a b. Miske-csalàd tulajdona volt. De màr a következö 1847-ik évben 72 darab különbözö fegyvert ajàndékoztak ; ezek kozé tartoznak Jôzsef nàdor hagyatékàbôl a Margitszigeten, aradmegyei Kisjenôn s az alcsùti uradalom területén 1838—1846-ban napvilàgra került kôzépkori sarkantyük, kengyelvasak, zablàk, làndsàk és nyilcsücsok, Tolcsvai Nagy Gedeon adomànyàbôl egy Borsodmegyében Vattàn lelt XVI. szâzadbeli dàkos, a Hontmegyei tàrsulat àltal összegyüjtött 28 darab fegyver, közte egy mellvas; ifj. Benyovszky Péter odaajàndékozta azt a puskàt, melyet a nagyapja szerzett meg 1755-ben Zrinyi Miklôs fôvadàszànak, Pôka Istvânnak az unokàjàtôl, Pôka Gàbortôl, s a melyhez azon mesét füzték, hogy ezzel lotte agyon Pôka Zrinyi Miklôst az 1664-iki november 18-iki vadàszaton, egy a puskàra erôsitett ezüstlemez folirata a kôvetkezôkép adja elô a dolgot: „Ego sum illa Flineta, ex qua Comes Nicol: a Zrin in Sylva Ottok Insula Muraköz in Venatlone ab Apro Persecutus a Venatorum Supremo N. Stephano Poka A<> 1664 die 18. 9-bris trajectus est a Nepote Gabriele Poka P. ac G. D. Paulo Benyovszky Dominium idem conscribenti dono data Anno 175512 in Perennem rei gestae memoriam“; ezt a puskàt Kossuth is låtta Benyovszkyéknàl, hivatkozik is rå valamelyik levelében, a nélkül, hogy a müzeumnak tortént odaajàndékozàsàrôl tudomàsa lett volna; Zrinyi szerencsétlen halålåt különben esak késôbb tulajdonitottàk orgyilkossàgnak, a vadàszaton jelen volt Bethlen Miklôs azt mondja emlékirataiban, hogy a vadkan teperte le és sebezte halàlra a nagy hadvezért és àllamférfit. A Szegeden 1812-ben meghalt Jôzsef lotharingi herezeg és altàbornagy disz- kardja, melyet ingôsàgainak elàrverezésekor Kiss Jôzsef szerzett meg, fia Kiss Kàroly kapitàny pedig a M. N. Mûzeumnak ajàndékozott, 1879-ben az iparmüvészeti müzeumban helyeztetett el. Az 1848/49-iki nagy napok a mùzeumi fegyvergyüjtemény szempontjàbôl is korszakalkotôknak igérkeztek. Mészàros Làzàr hadügyminiszter elrendelte az igazgatô fcérelmére, hogy a budai fegyvertàr hadtôrténelmi szempontbôl alkalmas darabjaival a müzeum egészittessék ki s ennek kôvetkeztében 1848 oktôber 31-én és november 13-àn összesen 147 fegyvert vàlogattak ki és szàllitottak a müzeumba. Ez a szàllitmàny hivatva lett volna pôtolni a fegyvergyüjtemény eddigi nagy hézagait és hiànyos- sàgait ; volt ugyanis benne 10 vasba öltözött bàb, 2 fôlszerelt fa-lô, 22 mell- és derékvas, 60 sisak, 19 làndsa, 10 vivôbàrd, 4 kard, 2 puska, 2 àgyütalp, 1 bomba, 11 jobbàra franezia kôztàrsasàgi zàszlô s 1 jakobinus sapka, melyek a franezia hàborük hadi zsàkmànyai kozé tartoznak, tovàbbà 1 török lôfark és 2 vàllsallang. De nem maradtak sokàig a müzeumban, 1849 januàr 25-én valamennyit elvitték az osztrâk tisztek, miutàn elôbb januàr 21—22-én Preuszler csàszàri kapitàny felkutatta a müzeum helyiségeit azon ürügy alatt, hogy lôpor- és fegyverkészlet van elrejtve. De nem ezt, hanem azt az ot granicsår zàszlôt keresték, melyet Perczel Môr vett el a brôdi és gradiskai végvidéki ezredektôl, midôn 1848 oktôber 6-àn és 7-én Roth és Philippovich serege Ozorànàl és Fôvenynél lerakta a fegyvert. A zàszlôkat mindjårt màsnap Balogh Jànos barsi képviselô, mint futàr àltal elküldte Perczel az orszàggyülésnek, melynek hatàrozatàbôl oktôber 7-én és 8-àn Kubinyi Ferencz több képviselô kiséretében a müzeumban helyezte el. Ezeket màr januàr 22-én délutàn elvitték Budåra egy insurgens zàszlôval együtt. Hasonlô tôrtént a Görgey àltal kivégeztetett gr. Zichy Ödön azon ingôsàgaival is, melyek a müzeumba kerültek. Ilyen volt a fegyvernemüek közt egy török féldob és Zichy O. diszkardja, mely a felsohàzi teremôrnél volt letéve; midôn a teremôr bemutatta a felsôhàznak, az orszàggyülés azt hatàrozta, hogy a müzeumban helyeztessék el. Mindezeket elvitte 1849 februàr 20-àn Schiefner Gyula pestvàrosi tanàcsos. Buda visszavétele utàn ismét alkalom nyilt a budai fegyvertàr tôrténelmi érdekü anyagånak a müzeum czéljaira tôrténô felhasznàlàsàra, s màr màjus 31-én 218, jünius 4-én pedig 68, a két szàllitmànynyal összesen 286 fegyvert hoztak àt a müzeumba. A müzeumi jegyzôkônyv errôl a kôvet- kezôkép emlékszik meg: „Minthogy a M. N. Museumbôl, az azt tôbb izben megmotozô osztràk