A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Mûzeum alapitâsa és fejlôdése mai napig XV Kôvetkezett az 1811-diki pénzérték-leszâllitâsnak szomorû éve; — a kôzgazdasâgra mért eine halâlos csapâs, mely annyi csalâd vagyoni romlâsât okozta, a Nemzeti Mûzeumot is a legérzékenyebben sujtotta: 479,541 frt tôrzsvagyona 95,9087, frtra olvadt le. Lehetetlen, hogy ez az ôriâsi anyagi veszteség alapjaiban meg ne ingatta volna alig létesült s e mellett rendeltetésében nâlunk még egészen ûj intézetünket, ha annak szükségessége mélyen nem gyôkerezik a kôztudatban, az irânta valô szeretet pedig a magyar nemzeti érzületben. Mindenek felett ismét Jôzsef nàdor volt az, a ki mintha csak ez intézet vagyoni helyzetében beâllott vâlsàgot kettözött erôvel kivànnâ pôtolni, épen ezen, s a követö években minden befolyâsàval a Nemzeti Mûzeum gyarapitâsât s felviràgoztatâsàt elômozditotta. Ebbe az évbe esik az ôslénytani csoport- nak Rainer föherczeg gazdag ajândéka åltal, s a rovartani osztâlynak a Stipsics-féle gyüjtemény megvåsårlåsa ûtjân tôrtént megalapitåsa, valamint a kézmütani gyüjte- mény-osztàly létesitése. Ugyanezen év nov. 18-ân hagyja jôvâ a nàdor Miller javas- latåt a gyüjtemények làtogatàsa târgyàban, mely szerint hétfôn és csütörtökön a kônyvtàr, kedden és pénteken az érem- és régiségtâr, szerdàn és szombaton a ter- mészettâr legyenek nyitva; tisztogatås és porolås végett azonban a nagyhetet meg- elözö héttôl husvét utåni mâsodnapig s oktôber utolsô hetétol november måsodikåig az ôsszes osztålyok zårva tartandok. A Nemzeti Muzeumnak ekkor mâr ôt tiszt- viselôje lévén, a nâdor Millert bizza meg a tisztviselöi szolgàlati szabàlyzat kidolgo- zàsàval. Mûzeumunk ilyképen mindinkàbb rendszeresen szervezett intézetté vâlt, a melyrôl a nàdor 1812 januâr 8-àn a pozsonyi orszàggyülésnek màr kimeritö jelen- tést tehetett. A Karok és Rendek pedig a bölcs vezetésért hàlàs köszönetüket fejezve ki, a nàdor tovàbbi gondoskodàsàt kérték ki, azzal a kijelentéssel, hogy a Nemzeti Muzeumnak minél nagyobb fényt és kiterjedést ôhajtanak kölcsönözni. Nem is késett erre a kijelentésre a nàdori kôrlevél, melyben a hatôsàgok ûjabb adakozåsra szôllit- tatnak fel. Ugyanekkor az épitkezés kérdése is elôtérbe lépett: a legfelsôbb parancsra Pestre érkezett Aman Jànos cs. kir. udv. épitész azomban a hg. Grassalkovich àltal ajândé- kozott hatvani utezai telket a közeli magas épületek miatt sem vilàgossàg, sem tûz- biztonsàg szempontjâbôl alkalmasnak nem itélte, miért is màs megfelelôbb telek kere- sését ajânlotta; ez volt a mai mûzeumkert megvételének kiindulô pontja. Màr a következö 1813. évben megindultak az alkudozàsok grôf Batthyåny Antallal a kecske- méti kapu elôtt a Jôzsefvàrosban fekvô s a Kirâly-ût (Müzeum-körut), Scharfe Eck- gasse (Müzeum-utcza), Öt pacsirta-utcza (Eszterhàzy-utcza) és Stadtgutgasse (Sândor- utcza) åltal hatårolt, néhai grôf Batthyåny Jôzsef bibornok, herczegprimås åltal sok rész- ben våsårolt, de egy egész telekké egyesitett kerti håznak és kerti telkeknek megvétele irånt, a melyek ôrôkség ûtjân szållottak grôf Batthyåny Antalra. Az alkudozàsok sikerre vezetvén, a nådor àltal a Nemzeti Mûzeum szåmåra 220,000 vàltô forinton megvåsårolt eme telkek ügyében kötött adàsvevési szerzôdés u. a. évi nov. 22-én Pest våros tanåcsa elôtt megerôsittetett. Ezen telkek kiegészitô részét képezte még néhåny magån- håz és telek is, a mai Såndor- és Eszterhåzy-utczåk sarkån, melyek 43,850 vâltô forinton vàsàroltattak hozzà. A vételår részbeni fedezésére szolgålt ama 94,670 vâltô