A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
200
A mûzeumi képtar multja es jelene
teremben legnagyobbrészt terjedelmes, tôrténeti tàrgyû festmények, a III. teremben
üjabb festôink alkotåsai. IV. és VI. terem külföldi festök, az V. terem német es
osztråk, a VII. terem a régibb osztrâk festôk müveit foglalja magåban. A VIII.
terem Markô Kårolynak és tanitvånyainak van szentelve.
Nemzetünk ezeréves fônnâllàsânak ünnepe alkalmâbôl az orszàggyülés a
Szépmüvészeti Mûzeum létesitését hatårozta el. Az a terv, a mely huszonôt évvel
azelôtt nem valôsulhatott meg, most üj, tôkéletesebb, nagyszerübb formåban kelt
életre. A Nemzeti Mûzeum szåz éves tôrténetével képtåri osztålyånak a tôrténete
végleg lezàrôdik. E tôrténet utolsô harmincz éve gyarapodâsban, fejlôdésben nagyon
gazdag. Elmûltak a küzdelmes idôk, jobbra fordultak a viszonyok. Ez évtizedek
alatt a mûzeum képtåra valôsâggal hü tükrévé vàlt a magyar müvészet pålyafutå-
sanak, irànyainak.
Tôrténeti festészetünk, a mely épen nemzeti elnyomatâsunk éveiben fejlôdôtt ki,
a hetvenes években szinte fôltünô môdon elapad. Utolsô erôfeszitése, az 1869-iki és
1872-iki pålyåzatok utân, majdnem teljes megszüntérôl beszélhetünk. Alig tünik fel itt-ott
egy-egy ûj jelenség. 1871-ben kerül a Nemzeti Mûzeumba Székely V. Laszlo-^, ez
Mészôly Géza. Àrvfz.
a festôi szépségü és olyannyira népszerü tôrténeti genre-kép, 1882-ben Liczenmayer
Sandor Szent Erzsébet-^r a mely azonban teljesen német jellegü. Még az elôzô
kornak szülôttje, ôsdi kivitelü, de nemzeti lelkesedéssel teljes az Arpad pajzsra eme-
lése Kovåcs Mihâlytôl, (1886, Tårkånyi Béla hagyatéka). Az Emese-alma, Paczka
Ferencztôl (1895) mâr teljesen tåvol esik tôrténeti festészetünk eredeti czéljaitôl.
A müvészet åltalånos fejlôdésével kapcsolatban minàlunk is mås irånyok, törek-
vések lépnek elôtérbe. A tôrténeti festés helyét a tåjkép- és a genrefestés foglalja el.
Egymàsutân lépnek fôl festôink, a kik egyelôre még tôbbé-kevésbbé szoros ôssze-
függésben vannak a régi idealista és romantikus irånynyal. Jellemzô e tekintetben a
Szâmüzôtt parkja, Keleti Gusztàvtôl és Ligeti Antalnak, képtårunk akkori ôrének,