A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

200 A mûzeumi képtar multja es jelene teremben legnagyobbrészt terjedelmes, tôrténeti tàrgyû festmények, a III. teremben üjabb festôink alkotåsai. IV. és VI. terem külföldi festök, az V. terem német es osztråk, a VII. terem a régibb osztrâk festôk müveit foglalja magåban. A VIII. terem Markô Kårolynak és tanitvånyainak van szentelve. Nemzetünk ezeréves fônnâllàsânak ünnepe alkalmâbôl az orszàggyülés a Szépmüvészeti Mûzeum létesitését hatårozta el. Az a terv, a mely huszonôt évvel azelôtt nem valôsulhatott meg, most üj, tôkéletesebb, nagyszerübb formåban kelt életre. A Nemzeti Mûzeum szåz éves tôrténetével képtåri osztålyånak a tôrténete végleg lezàrôdik. E tôrténet utolsô harmincz éve gyarapodâsban, fejlôdésben nagyon gazdag. Elmûltak a küzdelmes idôk, jobbra fordultak a viszonyok. Ez évtizedek alatt a mûzeum képtåra valôsâggal hü tükrévé vàlt a magyar müvészet pålyafutå- sanak, irànyainak. Tôrténeti festészetünk, a mely épen nemzeti elnyomatâsunk éveiben fejlôdôtt ki, a hetvenes években szinte fôltünô môdon elapad. Utolsô erôfeszitése, az 1869-iki és 1872-iki pålyåzatok utân, majdnem teljes megszüntérôl beszélhetünk. Alig tünik fel itt-ott egy-egy ûj jelenség. 1871-ben kerül a Nemzeti Mûzeumba Székely V. Laszlo-^, ez Mészôly Géza. Àrvfz. a festôi szépségü és olyannyira népszerü tôrténeti genre-kép, 1882-ben Liczenmayer Sandor Szent Erzsébet-^r a mely azonban teljesen német jellegü. Még az elôzô kornak szülôttje, ôsdi kivitelü, de nemzeti lelkesedéssel teljes az Arpad pajzsra eme- lése Kovåcs Mihâlytôl, (1886, Tårkånyi Béla hagyatéka). Az Emese-alma, Paczka Ferencztôl (1895) mâr teljesen tåvol esik tôrténeti festészetünk eredeti czéljaitôl. A müvészet åltalånos fejlôdésével kapcsolatban minàlunk is mås irånyok, törek- vések lépnek elôtérbe. A tôrténeti festés helyét a tåjkép- és a genrefestés foglalja el. Egymàsutân lépnek fôl festôink, a kik egyelôre még tôbbé-kevésbbé szoros ôssze- függésben vannak a régi idealista és romantikus irånynyal. Jellemzô e tekintetben a Szâmüzôtt parkja, Keleti Gusztàvtôl és Ligeti Antalnak, képtårunk akkori ôrének,