A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A mûzeumi képtàr multja es jelene 201 szàmos képe. Festményeiben csak nehezen tud megszabadulni a Markô-iskola idejét mùlt hagyomânyaitôl, de vâzlatai, rajzai mély tanulmânyairôl, éles megfigyelésérôl tesznek tanùsàgot. Brodszky Sandor, Molnår Jôzsef és Greguss Jânos tàjképei kôzül Zichy Mihâly. Orgia. Mészôly Gézànak, egy ùjabb nemzedék tagjànak, a minden modorossâgtôl ment, termé- szetes és mégis annyira hangulatos alkotàsai vâlnak ki: az Arviz egyszerü, költöi kis képe, a Balatont részlet és a nagy Balatonparti tåj. Igen jol van képviselve a Nemzeti Mùzeumban Spànyi Béla is, a kinek képei nem egyszer Mészolyre emlé- keztetnek. A korai véget ért Paål Làszlô hatalmas tehetségérôl két képe tesz tanù- sàgot, a maga egyszerüségében valôsàggal monumentàlis két erdei kép. Nadler Robert finom, lelkiismeretes müvészetét föleg balatoni képei jellemzik. Nem hiånyzanak modern, tùlzàsoktôl nem egészen ment, dekorativ irànyù tàjképfestészetünk képviselôi sem: Olgyai Ferencz, Szlånyi Lajos. A hetvenes évek végétôl fogva a genrefestés veszi àt a vezetö szerepet. Az elnyo- matås keserves éveiben a tôrténeti müvészet eros, dråmai hangja harsogott, most a mindennapi élet aprô, tôbbé-kevésbbé jelentéktelen, humoros vagy érzékeny esemé- nyeinek az elbeszélését is meghallgathatja a nemzet. A pathetikus, néha épenséggel szinpadias åbråzolåsi môdot egyszerüség, valôszerüség våltja fol, néha ugyan nagyon is adomås irånyzattal. A Magyar Nemzeti Muzeum multja és jelene. 26