A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Ürge-csoport. 1. Az ållattår tôrténete. Dr. Horvåth Gézàtôl. A Magyar Nemzeti Müzeum âllattâri osztâlya, mint ônâllô külôn osztàly, tulajdon- képen csak 1870 ôta âll fenn. Azelött a nôvény- és âsvânytâri osztâ- /% lyokkal együtt, mint természettàr, együttesen kezeltetett. Ez oknàl fogva az âllattâri osztâly tôrténetében két korszakot lebet megkülönböztetni. Az elsö korszak az osztâly ônâllôsitâsa elôtti, a mâsodik pedig az ônâllôsitâsa utâni idôt foglalja magâban napjainkig. Az alâbbi sorokban e két korszak tôrténetét szândékozom rôviden vâzolni s aztân befejezésül az âllattâri osztâly mostani âllapotât bemutatni. L A természettâr, mely nemcsak âllat-, nôvény- és âsvânytani, hanem még techno- logiai târgyakat is tartalmazott, Tehel Lajos természettâri ôr kinevezésével 1810 november havâban lett felâllitva. Gyüjteményei akkor még csak âsvànyokbôl és egy herbâriumbôl âllottak; de ezekhez aztân nemsokâra mâr âllatok is jârultak. A legelsô âllattani szerzemények azok a lepkék, csigâk és kagylôk voltak, melyek 1811-ben ôzv. Jordân Annâtôl Nagyszombatban 1000 vâltô-forintért vâsâroltattak.* * Màtray Gàbor szerint (A Magyar Nemzeti Mùzeum korszakai. Pest, 1868. p. 19.) ez a leg- elsô szerzemény csupan csak rovarokbôl àllott volna, melyeket Stipsics Ferencz esztergomi kanonok- tôl 1000 forintért „fekete bankôban“ vettek. De ez az adat nem felel meg a valôsàgnak. Stipsics Ferencz kanonok e tàrgyak megszerzésénél, az egykorû hivatalos feljegyzések szerint, csak annyiban szerepelt, hogy azoknak 1812-ben tôrtént ideszàllitàsànâl közremüködött. 27*