ForsideBøgerA Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

År: 1902

Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája

Sted: Budapest

Sider: 382

UDK: St.f. 9(074) A Mag

(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)

Søgning i bogen

Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.

Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.

Download PDF

Digitaliseret bog

Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.

Side af 450 Forrige Næste
Az ållattår 215 A mult szåzad 50-es és 60-as éveiben a természettàrba került àllattani tàrgyak szàmàt mintegy 150,000 darabra lebet becsülni. Ha e szàmot az 1849-ik év végén kimutatott 35,670 darabbal ôsszehasonlitjuk, kitünik, hogy a gyüjteménytàrgyak szàma ez alatt a 20 év alatt megötszörözödött. Ekkora tekintélyes anyagot nem lehetett tovàbbra is a hasonlô arànyokban gyarapodott åsvåny- és nôvénytani gyujteményekkel együttesen kezelni, sem pedig az akkori csekély szàmû személyzettel a tudomàny igényeinek megfelelöen ellåtni. Szükségessé vâlt ennélfogva a természettârnak felosztâsa hàrom ônàllô részre: allât-, nôvény- és àsvânytâri osztâlyra. IL A külôn àllattâri osztàly 1870-ben lett felâllitva, élén Frivaldszky Jânossal, a ki aztân azt mint igazgatô-ôr 25 évig vezette. Mellé ugyancsak 1870-ben dr. Karl Jànos segédôrré és Mocsàry Sândor segéddé neveztetett ki. Ez volt az ônàllô àllattâri osztàly elsô szakszemélyzete, melynek létszàma utôbb lassanként mindinkàbb szapo- rodott. A szaporodàs menetét a kôvetkezô szâmok mutatjàk: 1870-ben volt...................................3szaktisztviselô. 1873-ban „ .....................................4 „ 1889-ben „ .....................................5 „ 1896-ban ., ....................................7 „ 1897-ben „ . . . ..................................8 „ Frivaldszky Jànosnak 1895. tavaszàn bekôvetkezett halàla utàn 1896. elején e sorok irôja került az âllattàri osztàly élére, a melynél mâr elôbb kôzel két évig (1873—1874) mint segéd volt alkalmazva. Az âllattàri osztàly ônàllôsitàsànak màsodik fontos mozzanata volt a gyüjtemények tudomànyos feldolgozàsàhoz szükséges szakkônyvek és folyôiratok beszerzése. Az àllattani kézikônyvtàr addig még igen szegényes volt és jôformân csak azokbôl a szak- kônyvekbôl àllott, melyek 1864-ben Frivaldszky Imre gyüjteményeivel együtt lettek megvàsàrolva. A kézi kônyvtàrt tehât tulajdonképen csak most kellett megteremteni. F. czélra beszereztettek a legfontosabb szakfolyôiratok és gyüjteményes munkàk, tovàbbà azoknak az àllatcsoportoknak az irodalma, a melyeknek az osztàly tiszt- viselôi kôzôtt tüzetesebb büvârai akadtak. Az elsô tiz év alatt részint rendes javadalom, részint rendkivüli segély czimén kôzel 40,000 korona fordittatott a kézi kônyvtàrra, a mely a rendelkezésre âllô pénzôsszeg arânyàban azontül is folyvâst fejlesztetett és gyarapittatott. Jelenleg ôsszesen 4420 mübôl àll 9054 kôtet-, illetôleg füzetben. Àmbâr sok fontos forråsmunka, jelesen a dràgâbb illusztrâlt nagy müvek egy jô része még hiànyzik belôle, a szisztematikus zoologia vilâgirodalmânak tekintélyes része mind- amellett megvan mâr benne. Annyi bizonyos, hogy a mi a leirô àllattani irodalmat illeti, ez, ha talàn nem is az egyetlen, de mindenesetre a leggazdagabb szakkônyvtàr az egész orszàgban.