A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
Az ållattår
215
A mult szåzad 50-es és 60-as éveiben a természettàrba került àllattani tàrgyak
szàmàt mintegy 150,000 darabra lebet becsülni. Ha e szàmot az 1849-ik év végén
kimutatott 35,670 darabbal ôsszehasonlitjuk, kitünik, hogy a gyüjteménytàrgyak szàma
ez alatt a 20 év alatt megötszörözödött.
Ekkora tekintélyes anyagot nem lehetett tovàbbra is a hasonlô arànyokban
gyarapodott åsvåny- és nôvénytani gyujteményekkel együttesen kezelni, sem pedig
az akkori csekély szàmû személyzettel a tudomàny igényeinek megfelelöen ellåtni.
Szükségessé vâlt ennélfogva a természettârnak felosztâsa hàrom ônàllô részre: allât-,
nôvény- és àsvânytâri osztâlyra.
IL
A külôn àllattâri osztàly 1870-ben lett felâllitva, élén Frivaldszky Jânossal, a ki
aztân azt mint igazgatô-ôr 25 évig vezette. Mellé ugyancsak 1870-ben dr. Karl Jànos
segédôrré és Mocsàry Sândor segéddé neveztetett ki. Ez volt az ônàllô àllattâri
osztàly elsô szakszemélyzete, melynek létszàma utôbb lassanként mindinkàbb szapo-
rodott. A szaporodàs menetét a kôvetkezô szâmok mutatjàk:
1870-ben volt...................................3szaktisztviselô.
1873-ban „ .....................................4 „
1889-ben „ .....................................5 „
1896-ban ., ....................................7 „
1897-ben „ . . . ..................................8 „
Frivaldszky Jànosnak 1895. tavaszàn bekôvetkezett halàla utàn 1896. elején e
sorok irôja került az âllattàri osztàly élére, a melynél mâr elôbb kôzel két évig
(1873—1874) mint segéd volt alkalmazva.
Az âllattàri osztàly ônàllôsitàsànak màsodik fontos mozzanata volt a gyüjtemények
tudomànyos feldolgozàsàhoz szükséges szakkônyvek és folyôiratok beszerzése. Az àllattani
kézikônyvtàr addig még igen szegényes volt és jôformân csak azokbôl a szak-
kônyvekbôl àllott, melyek 1864-ben Frivaldszky Imre gyüjteményeivel együtt lettek
megvàsàrolva. A kézi kônyvtàrt tehât tulajdonképen csak most kellett megteremteni.
F. czélra beszereztettek a legfontosabb szakfolyôiratok és gyüjteményes munkàk,
tovàbbà azoknak az àllatcsoportoknak az irodalma, a melyeknek az osztàly tiszt-
viselôi kôzôtt tüzetesebb büvârai akadtak. Az elsô tiz év alatt részint rendes javadalom,
részint rendkivüli segély czimén kôzel 40,000 korona fordittatott a kézi kônyvtàrra,
a mely a rendelkezésre âllô pénzôsszeg arânyàban azontül is folyvâst fejlesztetett és
gyarapittatott. Jelenleg ôsszesen 4420 mübôl àll 9054 kôtet-, illetôleg füzetben. Àmbâr
sok fontos forråsmunka, jelesen a dràgâbb illusztrâlt nagy müvek egy jô része még
hiànyzik belôle, a szisztematikus zoologia vilâgirodalmânak tekintélyes része mind-
amellett megvan mâr benne. Annyi bizonyos, hogy a mi a leirô àllattani irodalmat
illeti, ez, ha talàn nem is az egyetlen, de mindenesetre a leggazdagabb szakkônyvtàr
az egész orszàgban.