ForsideBøgerA Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

År: 1902

Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája

Sted: Budapest

Sider: 382

UDK: St.f. 9(074) A Mag

(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)

Søgning i bogen

Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.

Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.

Download PDF

Digitaliseret bog

Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.

Side af 450 Forrige Næste
218 Az ållattår Az ajàndékozôk neveivel alàbb az illetô àllatcsoportokrôl szôlô fejezetekben talàlkoz- hatunk. Itt csak két magyar tudomànyos expedicziôt kell különösen megemlitenem, a melynek ôsszes àllattani anyaga mi hozzànk került. Az egyik Széchenyi Béla grôf kelet-àzsiai, a màsik Zichy Jenô grôf àzsiai expedicziôja volt. Dr. Almâsy György kôzép-àzsiai expedicziôjànak âllattani anyagàbôl szintén szerencsések voltunk egy részt megkaphatni. Egyes külfôldiektôl is érkeztek ajândékok. De hålåsan keil kivàlt azokrôl a magyar szakemberekrôl és gyüjtökröl megemlékeznem, a kik hazafias buzgalommal es âldozat- készséggel jàrultak hozzâ àllatgyüjteményeink gyarapitàsàhoz. Sokat köszönhetnek nekik fôleg magyarorszàgi gyüjteménycsoportjaink. A magyar zoologusok jô részénél mintegy szokâssà vàlt, hogy ha csak tehetik, mindig szinte örömmel sietnek a Magyar Nemzeti Müzeum magyarorszàgi àllatgyüjteményeiben még mutatkozô hézagokat az àltaluk felfedezett példànyokkal kiegésziteni. Vajha ez a szép szokàs hazafias tradicziô gyanânt a Magyar Nemzeti Müzeum fennâllàsànak màsodik évszàzadàban is fenn- maradna! Minthogy Müzeumunk tisztviselôi, a fennâllô szabàlyzatok értelmében, sajàt szak- màjukba vàgô magângyüjteménynyel nem birhatnak, az àllattàri osztàly egyes tisztviselôi kineveztetésük alkalmâval magângyüjteményeiket a Nemzeti Müzeumnak ajândékoztâk. Igy jutottak az àllatàri osztàly birtokàba, e sorok irôjànak palearktikus Hemiptera- gyüjteményén kivül, üjabban dr. Kertész Kàlmàn magyarorszàgi légygyüjteménye és Csiki Ernö magyarorszàgi bogàrgyüjteménye. A kir. m. Természettudomànyi Tàrsulat, mely sajàt gyüjteményeit màr 1856-ban åtadta a M. Nemzeti Müzeumnak, késôbb még hårom becses és a hazai faunàra fontos gyüjteményt ajàndékozott, ü. m. Herman Ottô magyarorszàgi pôkgyüjteményét, dr. Tômôsvàry Ödön àlskorpiôit és ugyanannak Myriopoda-gyüjteményét. Hajôs Jôzsef kir. tanàcsos Madarassy Làszlô légygyüjteményét vàsàrolta meg szàmunkra. Dr. Chyzer Kornél min. tanàcsos, a ki egykor (1860—1861) Müzeumunk természettàrànak szintén tisztviselôje volt, kegyeletes ragaszkodàsàt nemzeti intézetünk irànt azzal fejezte ki, hogy teljesen feldolgozott és gazdag magyarorszàgi pôkgyüjteményét az àllattàri osztàlynak ajàndékozta. Azonkivül ide ajàndékozta hazai Hymenoptera-gyüjteményét. Hasonlô ajândékok voltak: dr. Kertész Aba exotikus bogàrgyüjteménye és dr. Emich Gusztàv magyarorszàgi Hymenoptera-gyüjteménye. Hàrom nagyobb hagyomàny, az egyik dr. Mihalovics Sàndor hazai bogàrgyüj- teménye, a màsik dr. Traxler Làszlô hazai csiga- és kagylô-gyüjteménye, a harmadik Geittner Jôzsef bel- és külföldi bogàrgyüjteménye, nem csekély mértékben jàrult hozzâ e nembeli gyüjteményeink gazdagitâsàhoz. Az àllattâr rendes évi javadalmazàsàbôl vàsàrolt târgyakon kivül különösen hat nagyobb gyüjtemény érdemel emlitést, mely az osztàly ônàllôsitàsa ôta vétel ütjàn jutott birtokunkba, ü. m. a Bôckh-féle pôkgyüjtemény, a Fuss-féle erdélyrészi rovar- gyüjtemény, a Hazay-féle csigagyüjtemény, Birô Lajos magyarorszàgi rovargyüjte- ménye, Méhely Lajos herpetologiai gyüjteménye és dr. Madaràsz Gyula magyar- orszàgi madàrtojàs-gyüjteménye.